Kitüntették Czuczor Sándort, a Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium alapító igazgatóját

- A Kéttannyelvű Gimnázium létrehozása egy olyan kísérlet volt, ami jól szimbolizálja Magyarország Európához tartozásának törekvését. Igazgató Úr az európai szellemiséget próbálta kitartó, aprólékos munkával terjeszteni. Czuczor Sándor munkássága jól tükrözi, hogy micsoda erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a szocialista örökségünket levetve ismét visszatérhessünk Európához. Igazgató urat személyesen is ismerem, tudom, hogy még mindig szívén viseli a gimnázium sorsát, és szoros kapcsolatot ápol több korábbi diákjával is. Azt kívánom, hogy minden oktatási intézményben ilyen jó vezetők legyenek és ilyen lelkes tanárok dolgozzanak- mondta el lapunknak Steiner Attila európai uniós ügyekért felelős államtitkár.

Czuczor Sándort harminchárom éve keresték meg az akkori oktatásügytől, hogy vegyen részt a kéttannyelvű gimnázium elindításában. Az igazgatói posztot is megpályázta, majd még négyszer meg is nyerte, így húsz évig vezethette is az iskolát. Bár már tizenkét éve nyugdíjas, követi a gimnázium életét, jól esik neki, hogy most is hívják az iskola rendezvényeire.

-Mi nem angolnyelv-tanárokat akartunk képezni, mert az egyszerű, mi azt szerettük volna, ha a hozzánk járó gyerekek az élet bármely területén helyt tudnak állni a nyelvtudásukkal. Ebben az iskolában nem nyelvet tanulunk, hanem nyelven tanulunk, ami óriási különbség. A matematika, történelem, biológia, fizika és földrajz tantárgyak angol nyelven tanulása hatalmas szókincset ad, hiszen a nyelvórákon elég ritkán adódik olyan helyzet, hogy a megtanítsák az egyenlő szárú háromszög- az „isosceles triangle” nevét, pedig ezt illik tudni. Ha tudom, hogy egy adott szituációban mit kell mondani, az nyelvtudás. Ha tudom, hogy mit nem szabad mondani, az országismeret, civilizáció, kultúra és minden más – eleveníti fel Czuczor Sándor a kezdeteket.

Mint mondja, akkoriban tizenegy és félszeres volt a túljelentkezés. Csak akkor adódtak problémák, ha nem a gyerek szeretett volna Almádiba jönni, hanem a szülő erőltette az iskolaválasztást. Voltak így óhatatlan lemorzsolódások is, de kevés. Az iskolaátlag 4,5 volt, ami nagyon jó, igaz nagyon megválogathatták a gyerekeket.

- Én tanultam Debrecenben Országh professzornál, de az angol nyelvű történelemtanítást külön meg kellett tanulni. Mi voltunk az első gyakorlóiskola, ahol az idegen nyelven oktató tanárjelöltek gyakorolhattak. Nálunk találkozhattak brit, amerikai, ausztrál, ír kollégákkal. Egyszer felkapta a sajtó, hogy nálunk még a takarítónő is tud angolul – ami igaz is volt, bár csak a szerencsés véletlennek volt köszönhető. Akkor költözött vissza Angliából Vörösberénybe egy hölgy, aki „visszidálása” után nálunk kezdett dolgozni. Ismeri ezt a szót? Aki vissza disszidál- az visszidál-meséli mosolyogva. Elmondja, hogy náluk tanított fizikát Michael Jackson is – aki egy hosszú, hórihorgas angol figura volt és persze nem volt azonos a híres Michael Jackson-nal. Azzal is a hírekbe kerültek, hogy a gyerekek körbetekerték a Balatont, ami akkoriban még nem volt nagyon könnyű feladat, és megkeresték az angol emlékeket a tó körül. Rengeteg dolgot találtak, hiszen „sosem voltunk annyira elszigetelve, mint amennyire szerették volna”.

-Csodálatos iskolánk lett. Ruttkay Gyula védekező épületet tervezett. Védekezett, mert ipari övezetbe raktak bennünket, a bauxit- kutató és egy autófényező műhely közé. Az épületben egyesítették a kerengő magyar örökségét, az északról jött kazettás mennyezetet és a brit „red brick-et” a vörös téglát. Ez azért elég ütött kopott volt, mert akkoriban komoly kapcsolatokkal sem volt könnyű beszerezni annyi téglát. Voltak néha kellemetlen dolgok is, egyszer például megkérdezték tőlem, hogy miért van négy zászlóoszlop, amikor három szokott lenni? Mondtam, hogy az angol, az amerikai, a magyar és a helyi zászló helye. Az akkori nagy ember nagyon csóválta a fejét, hogy nem jó a válasz, de nem csinált belőle ügyet. Mellettünk álltak a szülők, mellettünk álltak a gyerekek, és sikerült nagyszerű dolgokat elérni. De 75 évvel a hátam mögött azon morfondírozom, hogy ebből mennyi köszönhető a feleségemnek, hogy így összejött minden. Mennyi köszönhető neki és a tanári karnak, akiket nem tudok felsorolni, mert rengeteg fantasztikus embert ismertem meg. Voltak fantasztikus tanulóink is, például Szerémi Péter. Londonban szónokbajnokságot nyert angolok, dánok, amerikaiak, írek előtt. Olyan nagy sikerélmény volt, pedig a magyar oktatásban nincs olyan sok sikeres történet, mint a kéttannyelvű. Egy lexikon kérte tőlem 10 híres diák nevét. Visszakérdeztem melyik osztályból?

Az iskolában az angol mellett németül, olaszul és spanyolul is lehetett tanulni. Az egyik veszprémi diák hét nyelvből tett állami nyelvvizsgát. Volt olyan gyerekük, aki a többieknek tanított japánt. Rengeteg testvériskolai kapcsolat alakult az évek alatt, a gyerekek olyan helyekre juthattak el, ahová egyébként nem mehettek volna. Annyi delegáció jött Almádiba, hogy ki kellett jelöljék a csütörtököt a vendégfogadásra, hogy a tanítás normálisan folyhasson, akkora volt a jövés-menés.

- Nem voltak tankönyveink sem. Először az 50-es években kiadott tankönyvet fordították angolra, amiben még a koreai mezőgazdasági sikerekről is lehetett olvasni. Írtunk saját tankönyveket, matematika és biológia sorozat is született. Én öt kötetet írtam történelemből, és egy történelmi angol szótárt is. A kiadók a 4500 oldalra azt mondták, hogy túl hosszú. Én mondtam, hogy ennyi kell, hogy a gyerek ne tévedjen el, ha a tihanyi apátság alapítólevelét szeretnék lefordítani. A mi gyerekeink simán olvastak Shakespeare-t, míg az angol gyerekek szótárazták a szöveget. Igazgatónak nem születik az ember, és igazgató képzés sincs, az igazgatóságot tanulni kellett. A tanár az relatív egyszerű helyzet- azt tudjuk, hogy akiben nincs empátia az alkalmatlan. De akkoriban divatos közhely volt, hogy aki normális, az tanár. Aki picit bibis az igazgató-helyettes, aki reménytelen, az igazgató. Kompromisszumokat kellett kötni, és rengeteget dolgozni. Az én igazgatóságom alatt 11 oktatási miniszter volt, és 16 angol nagykövet. Hét helyen kellett megfelelni egyszerre: a diákoknak, a tanároknak, a technikai dolgozóknak, a városnak, a megyének, a brit nagykövet kulturális attaséjának, az amerikai oktatási tisztnek és az oktatási minisztériumnak.

Számos híresség is megfordult az iskolában. Tom Lantos többször is tett látogatást, de sokszor érkeztek nagykövetek. Büszkén emlékszik vissza, hogy a nagykövetek feleségeit az almádi kéttannyelvűs gyerekek kísérték körbe Veszprém megyében. A diplomáciai jegyzékekben Bugac és a Pethő Intézet mellett a Balatonalmádi Kéttannyelvű Gimnázium szerepelt. Különleges világ volt, egy átmeneti kor, átmeneti körülményei között, ahol ide-oda igazodva kellett élni.