Az egész országból érkeztek a balatoncsicsói balázsáldásra az érdeklődők

A nemzeti összetartozást helyezte középpontba Tál Zoltán, a Keszthelyi Magyarok Nagyasszony Plébánia plébánosa a trianoni békediktátum 100. évfordulója apropóján a 250 lakosú Balatoncsicsón, a balázsoláson és torokáldáson tartott szentmisén, a Szent Balázs-hegyen található 800 éves Árpád-kori templomromnál, szombaton.

Tömegek érdeklődtek a Nivegy-völgye nagy téli rendezvénye iránt, amelyre a vendégek nemcsak helyből, hanem az egész országból érkeztek, és a szentmisén a szó szoros értelmében egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. A 29. alkalommal megrendezett nagyszabású hagyományőrző programot Schumacher József polgármester vezetésével a balatoncsicsói önkormányzat, a helybeli Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Keszthelyi Magyarok Nagyasszonya Plébánia szervezte meg.

A tavaszt idéző időjárásban, különleges természeti környezetben, a Szent-Balázs-hegyen elhelyezkedő 800 éves Árpád-kori templomromnál Tál Zoltán keszthelyi-, és Baladincz József balatoncsicsói plébános miséje magyar és német nyelven egyaránt elhangzott. A hatalmas tömeg előtt Tál József plébános a nemzeti összetartozásra helyezte a hangsúlyt annak apropóján, hogy az idei a trianoni békediktátum 100. évfordulója miatt a nemzeti összetartozás éve. A plébános egyebek mellett hozzátette, az összetartozásban hatalmas szerepe van a családoknak, illetve a hit erejének, de mindez érvényes egy település, illetve térség lakosságára nézve is. Úgy fogalmazott, jó érzés egy páratlan természeti környezetben a mai rohanásban megállni, megnyugodni, és a hit felé fordulni, ily módon feltöltődni.

A szentmise alkalmából gyertyalángok mellett torokáldást osztottak a hosszú sorokban várakozó híveknek, ezzel is tisztelegve a nagy múltú hagyomány előtt. Mindezek után a Nivegy-völgyi Borút Egyesület tagjai nyitott pincékkel várták a szép számú vendégsereget.

A hagyomány szerint a vasárnapi szentmisék végén végzik el a Szent Balázs püspökhöz köthető torokáldást a katolikus templomokban. A balázsáldás, vagy balázsolás a katolikus egyház egyik áldása, amit február 3-án, vagy a következő vasárnapon végeznek Szent Balázs püspök és vértanú emlékére, aki a legenda szerint többször gyógyított. Egyszer a halszálka miatt fulladozó gyerek álla alá tartott két, kereszt alakba tett, égő gyertyát és imádkozott fölötte, mire az meggyógyult.

A 12. században tűntek fel a torokbaj ellen védő, áldó könyörgések. Amennyiben ember vagy állat betegedett meg, úgy gyertyát gyújtottak Szent Balázs tiszteletére. Ma is él a balázsáldás szokása. A pap a szentmisék végén két, keresztalakba illesztett – korábban X, ma Y alakú, vagy összecsavart – gyertyát tart a hívek álla alá, miközben Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárását kéri a torokbaj és minden egyéb baj ellen.