A legfrissebb Nobel-díjasokat mutatták be az első idei Tudósklubon

Itt tudhattuk meg, hogy 2019-ben kik és miért kaptak Nobel-díjat, mi a jelentősége ezen felfedezéseknek, és azt is, hogy hol tart a magyar tudomány az adott területen.

Fizikai kozmológiai és exobolygókutatási eredményeikért hárman nyerték el a fizikai Nobel-díjat: James Peebles, Michael Mayor és Didier Queloz. Szabó Róbert (csillagászati intézet) csillagásztól többek között azt is hallottuk, hogy az első exobolygó (az általunk ismert naprendszeren kívüli bolygó) felfedezése (1995) óta már több mint négyezer ismert. Szintén hárman kapták meg a közgazdasági Nobel-díjat; Abhibit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer.

Munkásságuk témája és az elismerés címe: A globális szegénység enyhítésének gyakorlati megközelítése. Mint kiderült, gyakorlati mérésekkel jól követhetők a globális elszegényesedési folyamatok, mint ahogyan az is, hogy a tehetős országok számára jelent jövedelemtranszfert, amilyen módon „segítenek” a szegény térségeknek. Nagy Andreától (Pannon Egyetem) hallottuk az érdekes ismertetőt.

A kémiai Nobel-díjat elnyert csoport – John Goode­nough, Stanley Wittingham és Akira Yoshino munkásságáról Kovács Kristóf (Pannon Egyetem) beszélt. Kiderült, hogy bár a lítiumionok alkalmazhatóságát akkumulátorok készítésére már harminc éve felfedezték a tudósok, mára gyakorlati alkalmazásuk is tömegessé vált, két éve hazánkban is működik lítiumakkumulátor-gyár, az elismerésre csak tavaly kerülhetett sor.

A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat elnyert hármas: William Kaelin, Peter Ratcliffe és Gregg Semenza. Skodáné Földes Ritától (Pannon Egyetem) hallottuk, hogy mit is jelent a közös felfedezés: A sejtek oxigénérzékelése és oxigénhez való adaptációja.

2018-ban nem osztották ki az irodalmi Nobel-díjakat, így tavaly ketten is megkapták. Olga Tokarczuk lengyel írónő „a narratív képzelőerőért, amely enciklopédikus szenvedéllyel képviseli a határátlépést mint életformát”.

A másik díjazott az osztrák származású Peter Handke, aki az elismerést „nagy nyelvi leleményességű, az emberi tapasztalás perifériáját és specificitását kutató műveiért” kapta. Az írók munkásságát Fenyvesi Ottó költő, a Veab titkára (Szépírók Társasága) ismertette azzal a megjegyzéssel, hogy a hazai könyvesboltokban egyikük könyvei sem kaphatók.

Született 2019-ben egy Nobel-békedíj is, amit Abiy Afmed Ali, Etiópia elnöke kapott „a békéért és nemzetközi együttműködésért tett erőfeszítéséért, a határkonfliktus megoldásáért a szomszédos Eritreával” indoklással. Bár valamennyi előadás és téma érdekes volt, az idei első Tudósklub pálmáját az utolsó díj- ismertető vitte el

Varga Norbert (Soproni Egyetem) mesélt a vallási, politikai és gazdasági szempontból Afrikában is különlegesnek számító országról és annak iszlám apától, kopt keresztény anyától született elnökéről, aki doktori címmel rendelkezik, volt katonatiszt, bevezette a drónok egészségügyi alkalmazását, és az Eritreával megkötött békével húsz- éves háborúskodás végére tett pontot. Az engedménnyel Etiópia sem járt rosszul; újra tengeri kikötőhöz jutott.