Rangos zenei díjjal tüntették ki a Mörk együttest

Ötödik éve ismeri el az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a harminc évnél fiatalabb alkotókat a Junior Artisjus-díjjal, ezt rangos szakmai zsűri ítélte oda a közelmúltban a Mörk zenekarnak, melynek basszusgitárosa a zirci születésű Szeifert Bálint.

Bálint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-basszusgitár előadóművész szakán diplomázott 2014-ben. Tizenhárom éves kora óta zenél – most harminc – a magyar zenei élet számos kiemelkedő figurájával – Bródy János, Byealex, Horváth Charlie, Karácsony James, Presser Gábor – játszott már együtt. A kvartettet feltűnésekor a befutóesélyesek közé sorolták. Rendszeresen fellépnek a legnevesebb magyar és német jazzfesztiválokon, Sziget, VOLT, Művészetek Völgye, Elbajzz, Leverkusener Jazztage, Aalener Jazzfest, zenéltek az A38-on, a Budapest Parkban, a new york-i Mondo fesztiválon, rendszeresen turnéznak Lengyelországban, Erdélyben.

Szokatlan módon robbantak be a zenei világba, kezdetben extrémnek számító helyszíneken koncerteztek, saját, vagy barátaik nappalijában, falmászótermekben. – Énekesünk, Zentai Márk diplomamunkájának segítésére 2014 elején kezdtünk együtt próbálni, Márkon és rajtam kívül ifj. Novai Gábor billentyűssel, Szabó Dániel Ferenc dobossal. Ők hárman a Kodolányi főiskolán diplomáztak, dzsessz előadóművészként, ahol szakdolgozat helyett többszámos felvételt készítése volt a követelmény. Így született meg a Mörk.

Aztán majdnem egy évig csak dzsemeltünk, összejártunk próbálni. Kitaláltuk, milyen különleges lenne, ha nem egy klubban tartanánk az első koncertjeinket, hiszen úgyis csak a barátaink, a családtagok jönnének el, ezért Márk nagyszobája lett a helyszín, idézi a kezdeteket Bálint. Volt ennek egy exkluzivitása, ugyanakkor egy indirekt marketingfogás is volt. Megspórolták a bérleti díjat, az egyeztetések bonyodalmait.

A névválasztásuk roppant egyszerű volt. Bálint és Márk valahol meglátták a mörk szócskát, megtetszett nekik, mosolyt, humoros, ironikus hatást váltott ki belőlük, bár nem ismerték a szó jelentését. Utólag tudták meg, hogy izlandiul erdőt, svédül sötétet jelent. Zongoristájuk szereti a skandináv kultúrát, Izlandhoz pedig mindannyian vonzódnak, szeretnének is majd eljutni oda, de a névválasztás mintegy véletlen volt, vagy bevonzották? Nem akartak patetikus nevet. Úgy vélik, a megjegyezhetőség a fontos, nem baj, ha a név komikus, vagy akár meghökkentő, ha komoly produkció van mögötte.

Szobakoncertjeik most is vannak. – Kihívás, amint ott ülnek velünk szemben az emberek, ehhez magabiztosság kell, mely edzi a bátorságunkat, hogy meg tudjunk nyílni a közvetlen helyzetben. A színpad nem választ el a közönségtől, kölcsönösen különleges élményként éljük meg ezt a hangulatot, mondja Bálint. A kitüntetést nagy örömmel fogadták, mert igazi alkotói közösség ők négyen, az elismerés a kollektív munkát értékelte.

Hogy az ő életében mit jelent a zene? – Kifejezési formát, egy nyelvet, mellyel meg tudom értetni magam zenésztársaimmal, a közönséggel. Ezen túl ma már megélhetést is. Ez azért nagyszerű dolog az életemben, mert nem kényszerből kell valamit csinálnom, nem azért zenélek, hogy meg tudjak élni, hanem azért élek, hogy tudjak zenélni. Az a legnagyszerűbb dolog, ami egy emberrel történhet, ha a szakmája a szenvedélye. Nagyon hálás vagyok, hogy az én életem így alakult, mondja.

2016-ban jelent meg az első CD-jük, de átálltak a ma reneszánszát élő bakelitformára, tavaly kihoztak egy ötszámos lemezt, az idén egy tízszámost terveznek. Április 21-én lemezbemutató koncertjük lesz az A38 Hajón, június 18-án pedig a Müpában adnak egy különleges koncertet.