Az idei méztermés jónak számít, de közel sem kiugró

Hauber János úgy fogalmazott, minden év elején nagy várakozással készülnek a méhészek, a méztermést azonban nagyon sok tényező befolyásolja, többek között a méhanya és a méhcsalád állapota, illetve a külső körülmények, legfőképp az időjárás.

– Év elején nagyon sok repce virágzott a környékünkön, de sajnos a méhállományok le voltak gyengülve a márciusi fagy miatt. Ebből adódóan a repceméz mennyisége nem volt annyira számottevő. Ezt követte az akác, aminek a mézhozama jónak mondható. A facélia és a hárs viszont nem volt túl eredményes, hiszen a térségünkben nincsen sok facéla és a bakonyi hárs is visszaszorulóban van. A napraforgó azonban szépen virágzott, így jó eredményt értek el a méhészeink – fejtette ki Hauber János. Hozzátette, összességében ez az év eredményesebbnek mondható a méhészek számára, mint a tavalyi, de kiugró méztermésről nem beszélhetnek. Ennek ellenére a méhészek megtesznek minden tőlük telhetőt, maximális időt és energiát fektetnek a munkába.

– A nyár végéhez közeledünk, a napraforgót is kipörgettük, most már csak az aranyvessző virágzik. Ebből már nem számítunk különösebb pörgetésre, a méhek átteleléséhez van rá szükség. Remélhetőleg elegendő mennyiséget tudnak gyűjteni a méhek, hogy a télen már ne kelljen nekik kristálycukorból szirupot készíteni. Most még bizakodóak vagyunk – jegyezte meg Hauber János.

A méz árát tekintve elmondta, nem számítanak különösebb emelkedésre, sőt, a külföldi országok árai inkább lejjebb nyomják a magyar méz árát. – Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában jelentős mennyiségű mézet termelnek, amit olcsóbban állítanak elő. Ez befolyásolja a mi árainkat is – hangsúlyozta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Pápai Szervezetének elnöke.

Hozzáfűzte, a méhészek dolgát az is nehezíti, hogy a különböző laboratóriumi vizsgálatok során már nagyon szigorú feltételeket támasztanak a méz minőségét illetően, amiknek sok esetben nagyon nehezen lehet megfelelni. – A magyar mézet elsősorban a magyaroknak termeljük. Ha a vevőknek lehetőségük van hazai termelőktől vásárolni, biztosak lehetnek abban, hogy az a méz jó minőségű és a magyar méhészeket is támogatják ezzel – emelte ki Hauber János.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Pápai Szervezetének elnöke rámutatott, sokat hallhattunk mostanában a méhpusztulásról, de a problémával a méhészegyesület és a minisztérium szakmai stábja is foglalkozott. Elmondása szerint a probléma gyökerét a csávázott magokból ültetett növények mellett a permetezés adja, melyet nem engedélyezett szerrel és nem megfelelő időben végeznek el. Emiatt a méhek sokszor a kaptárba sem érnek vissza, már útközben elpusztulnak. Az ebből adódó károk a vándorméhészeknél a legszámottevőbbek.