A gémeskút névadója a vörös gém

A szürke gémmel ellentétben egy sokkal rejtettebben élő óvatos madár, bízik a rejtő színében, így ha csatornák mellett az avas nádból repül fel, azt az utolsó pillanatban teszi. Ha pedig úgy gondolja, hogy a szemlélő nem veszi észre, nyakát egyenesen kinyújtva mozdulatlanná válik, teljes mértékben bízik a mimikrijében. A gémeskút elnevezés innen ered, hiszen a merev nyakkal álló madár a kút ágasára emlékeztet, azaz csőre és nyaka úgy áll mint a gémeskút ostora a kút kávájának: egyenesen.

Míg a szürke gémet egész esztendőben megfigyelhetjük, addig a vörös rokona melegkedvelő madár lévén, vonuló. A telet Dél-Európában, de elsősorban Afrikában tölti, téli szállásáról március legvégén, április elején érkezik meg, és szeptember végén elhagyja a hazai nádasok környékét. Tápláléka rovarokból, halakból és kétéltűekből áll. Telepesen készkel, mindig a nádasok belsejében, annak az eldugott részein. Fészkét nádszálakból építi meg, azt vehemensen oltalmazza, ha betolakodó érkezik a telepre. Négy-hat kékeszöld tojást rak. Évente csak egyszer költ. A költőhelyről nagyobb távolságokra is eljár a táplálékért, kedveli a zsiókásokat (Bolboschocnus maritimus). A költés befejeztével megindul az őszi vonulások. Először észak, és nyugati irányba indulnak el, majd csak utána veszik délnek az irányt. Könnyen elkülöníthető a szürke gémtől, testének rozsdavörös színe a fején és nyakán jellegzetes sötét csíkkal mintázott, szárnyai pedig sötétszürkék, így reptében sokkal sötétebbnek látszik a szürke gémnél. Mérete is kisebb a szürke gémnél. Jellemző továbbá rájuk, hogy behúzott S-alakú nyakkal repülnek. A repülő madár szárnyfesztávolsága elérheti a másfél métert. Hazánkban fokozottan védett madárfaj a természetvédelmi értéke 250 ezer forint.