Piros hátú keresztespók? Létezik!

A ragadozó nyolclábú vadász színe környezetéhez igazodik, előteste világosszürke, potroha színét pedig élőhelye határozza meg. Az ivarérett nőstények utóteste a szeptember-októberi időszakra hatalmasra duzzad, elérheti az előtest hat-nyolcszorosát. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a négy nagy, fehér folt, mely – legyen piros vagy bármilyen színű a pók – mindig felfedezhető.

Találékony, piros hátú vadász – jön a titok!

A nagy termetűnek számító faj nősténye 17-20 milliméter hosszú, hímje kisebb, alig éri el – ha eléri – a tíz millimétert. Jellemzője még a fajnak, hogy lábaik fényesen csíkosak, feketés szürkék, előtestükkel azonos színűek, az ízek végénél fekete keresztsávokkal. A négy ovális fehér folt minden más hazai keresztestől könnyen elkülöníthetővé teszi a négyes keresztespókot. Ha látni akarjuk, május és október között keressük!
De szóljunk végre a titokról, mely túlélését segíti. A faj hálóját a talajhoz közel építi, így ugráló rovarokat, kisebb szöcskéket is elkap, ha elég ügyes, gyors. A titkot a nőstény tartogatja, mely védekezésül kiegészíti hálóját tölcsér alakú szövedékkel, ahova vissza tud húzódni rossz időjárás esetén. Ez a fotón is látszik, ahogy a pók is, hiszen napsütéses időben bukkantunk rá, nem bújt a tölcsérbe. Szövedéket, tölcsért építő pókokat ismerünk, de a keresztesek közül ez az egyetlen. Más titka is van a nősténynek – a felnőtt példányok aktívan változtatják színüket, alkalmazkodva környezetükhöz, ez mintegy három napig tart.

Tölcsér, színváltoztatás – mindent a túlélésért! A négyes keresztespóknak ez bejött – talán ezért látjuk ritkán, annak ellenére, hogy közönséges faj. És még szép is.