Bobby és Bob élete, halála (galéria)

Kicsíráztattuk a magokat, majd a langymeleg tavaszi szobában egy cserépbe ültettük a babszemeket és vártunk. Nem sokáig kellett, ugyanis Bob, az első bab hamarosan kihajtott, s nem sokkal később Bobby is követte példáját. A napfényes ablak mögött lestük fejlődésüket, meg is örökítettük az egyes pillanatokat. Sikerült a kibújást, az első levelek megjelenését megörökíteni, majd azt is, amikor már ketten nőttek. Nőttek, növekedtek, erősödtek, s amikor alkalmasnak láttuk a pillanatot, a szabadba kerültek – akkor már nyár volt, hadd élvezzék. Örültünk az első virágoknak, gyönyörködtünk benne, noha nem dísznövény, számunkra mégis az volt. Termést viszont nem hoztak.

Bob és Bobby egy idő után, a gondoskodás ellenére úgy döntöttek, nem kérnek a nyári nagy melegből, inkább véget vetettek életüknek. Pedig mindent megadtunk nekik, még egy kereszt alakú támasztékot is kaptak, melyre lazán felkötöztük a magasra nyúlt, lágyszárú növénykéket.

Mindenesetre megpróbáltuk. Talán a magas hőmérséklet, a délutáni sok napsütés ártott meg nekik, az is lehet, az üzletben vásárolt babszemek termesztésre nem alkalmasak. Mégis, Bob és Bobby bebizonyították élni akarásukat, láttuk virágjaikat, majd később azt, hogy köszönik, számukra ennyi volt. Mégis szép emlékeket őrzünk róluk.