Jó reggelt, Veszprém vármegye!

A szaharai homoknak meg a minapi esőnek köszönhetően állok az autómosóban, és rémülten látom, egy középkorú férfi nem érti meg, hogy a hely vezetője arra kéri, álljon be a sorba a többiek után. Dudálva, villogtatva, öklét rázva kiált a másik felé, ő bizony előremegy, nem vár. Hozzám hasonlóan mindenki szótlanul, értetlenül állt a hétfő reggeli jelenet előtt, ugyanis a sor gyorsan haladt, nem kellett sokat várni. A férfi valószínűleg a dühét próbálta levezetni a türelmes őr és a békésen várakozó autósok előtt. Kár, hogy nem gondolt arra: nem is olyan messze tőle mekkora tragédiák történnek nap mint nap, és azok az emberek valószínűleg örömmel és boldogan állnának be ebbe a sorba, illetve várakoznának türelemmel, ha ilyen szép és békés környezetben élhetnének.