Áprilisi tréfa? Nem! Idén ez valóság volt!

– Az elmúlt hónapok időjárását térségünkben és országosan a sokévi átlagnál magasabb hőmérsékletek jellemezték. 2023 júniusa óta valamennyi hónap középhőmérséklete jóval meghaladta a jellemző értéket. Szeptember három és fél, október négy Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál. November is enyhe volt, így az ősz középhőmérséklete 13,4 Celsius-foknak adódott, ilyen meleg ősz a mérések kezdete, 1860 óta Veszprémben nem fordult elő – sorolja az adatokat a szakember. Kiemeli, a meleg, időnként nyárias őszt enyhe tél követte, középhőmérséklete 3,6 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál, ez sem fordult elő az elmúlt száz évben. A kimagasló értéket a rendkívül enyhe február okozta, de a másik két téli hónap is jóval melegebb volt az átlagnál. Február középhőmérséklete 6,9 Celsius-fokkal haladta meg a jellemző értéket, ilyen sem volt még.

A három tavaszi hónap is melegebb volt, március 3,7, április 1,7, május nagyjából 1,2 Celsius-fokkal haladta meg a jellemző értéket.

– Áprilisban több szélsőséget figyelhettünk meg. A repülőtéri adatsorban április az ötödik legmelegebb a hónap első felének tizenhat Celsius-fokos középhőmérsékletével. A hónap első felében hat napon haladta meg a napi középhőmérséklet a korábbi legmagasabb értéket. Áprilisban hét nyári napot jegyeztünk, amikor a maximum magasabb volt huszonöt Celsius-foknál, ráadásul az első nyáriasan meleg nap április elsején volt. Elmondható, idén április elsején kezdődött a nyár. Május a nyári napok számában szerényebb, csak három napon lépte át a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot – mondja Kovács Győző, s azt is, a 2020-22-es aszályos évek után tavaly átlag feletti csapadék hullott, idén eddig is átlag közeli csapadékot kaptunk. Május második felében szinte mindennap esett több-kevesebb eső, sajnos néhol jéggel, így a hónap végére az időszakos csapadékhiány megszűnt, ez biztató az aszály elkerülésére.

Június elsején beköszönt a meteorológiai nyár, adódik a kérdés: mire számítsunk? Megtudjuk, a korábbi évek tapasztalatai és az év eleji magasabb hőmérsékletek – a globális éghajlatváltozás miatt – hosszú, forró nyarat vetítenek előre. Éves átlagban a nyári napok száma hatvan, de az utóbbi években nyolcvan, sőt kilencven napon is meghaladta a hőmérséklet a huszonöt Celsius-fokot. Az elmúlt ötven évben a nyárias napok száma megduplázódott, kilencvenkettőről százharmincháromra nőtt az első és utolsó nyárias nap közötti különbség. A hőségnapok száma – amikor a hőmérséklet átlépi a harminc Celsius-fokot – meghétszereződött! Forró nap – amikor a hőmérséklet átlépi a 35 Celsius-fokot – az utóbbi években négy-hat esetben fordult elő, holott 2000 előtt csak egy hónapban, 1992 rendkívül forró augusztusában jegyeztünk fel négy napot.

– Fokozott figyelemmel kísérjük a napi középhőmérsékleteket is, ezen adatok alapján rendelik el a hőségriadókat. Az utóbbi években átlagosan tizenöt napon haladta meg a napi középhőmérséklet a huszonöt, nyolc-tíz napon a húsz, és három-öt napon a huszonhét Celsius-fokot. Hőségriadóról, hőségriadós napokról 2004 előtt nem beszéltünk, ma viszont nincs nyár, hogy két-három hőségriadós időszak ne fordulna elő – összegzi a meteorológus.