Folytatódik a legendás zirci sütemény története

Egy éve a régi zirci vendéglőket bemutató kiállításhoz kapcsolódóan sütötték meg a Reguly-múzeumban az egykori Liget cukrászda kedvenc süteményeit a szakképző iskola tanulói oktatójukkal, Becz-Rábóczki Orsolyával. A napokban ezt újra megtették, a Szent Mihály-napi rendezvényekhez kapcsolódóan. Megint kísérleteztek a recept összetevőivel, az arányokkal, ugyanis ma már nem olyan a liszt, mint egykor volt, ezért az egyik változatba csak sima liszt, a másikba kenyérliszt, keményítő is került, mert azok a tojást, a vajat jobban megkötik – magyarázta a szakember, ugyanakkor aminek nem olyan szép lett a teteje, beesett, hepehupás lett, többeknek jobban ízlett. Sokan megkóstolták az újraélesztett legendát. Régimódi ízét annak köszönheti, hogy gőz fölött melegítik hozzá a tojást, a cukrot, kihűlésig kevergetik, habbá verik, utána adják hozzá a lisztet, a citromhéjat, a vaníliáscukrot. Tulajdonképpen egy meleg úton készülő piskótatészta ez. Lehetne bele mazsolát, diót, aszalt gyümölcsöket, aprított csokoládét tenni, de önmagában is nagyszerű ez a püspökkenyér jellegű édesség.

Becz-Rábóczki Orsolya lapunknak azt szintén elmondta, hogy fontosnak tartják, tanítványaik a klasszikus süteményekről is tanuljanak, akár az ulmi kenyér fortélyát elsajátíthatják. Amikor nemrégiben Zircen megsült, az azt megelőző folyamatot videóra vették, így bárki megnézheti, a pontosabb receptet is megtudhatja, az egyes lépéseket végigkövetheti. Aztán neki lehet látni a házi sütisütésnek, az ulmi kenyeret akár továbbfejleszthetjük, szeretteink kedvére alakíthatjuk és úgy kerülhet bele a családi receptkönyvbe. Ennek csak örülnének a legenda érdekében összefogók. A múltidézésnek szintén. Ugyanis ahogy már írtunk róla, az egykori Liget cukrászdát Piedl András alapította, aki csak egy darabig követte a szakmaválasztásban cipészmester édesapját. Az olasz fronton szolgált katonaként, miután hazatért, megnősült. Egyik gyermekét hívták Valériának, aki a felszolgálásban segített, és mivel annyira kedves volt, a gyerekek elnevezték Vanília néninek.

Piedl András kávémérésének és cukrászdájának a Rákóczi téri zöldségesbódé helyét nézte ki. Maga, felesége és sógornője dolgozott a cukrászműhelyben, irányították a segítőket. Főként régi családi receptek alapján sütöttek, az ulmi kenyér leírását például még bevándorló őseik hozták magukkal. Stefi sógornő pedig ismerte az akkoriban elegánsnak, divatosnak számító torták titkait, amelyeket Budapesten lesett el, ahol grófi családnál társalkodónőként alkalmazták. Így készülhetett Zircen például bécsi eredetű homokzsák, aminek jellegzetes szivar alakja és habos-diós tölteléke van. Szaloncukrot is árultak, saját készítésűt és habcsókokat dísznek a karácsonyfákra. A sors fintora, hogy Bandi bácsi az államosítás után vállalati alkalmazottként vezethette egykori műhelyét.