Tű alakú kristályok kerítésépítéshez, arcfestéshez

Nemrégiben az év fajait mutattuk be az az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának segítségével, most szintén a zirci intézmény munkatársainak közreműködésével az év ásványával, nyersanyagával és ősmaradványával folytatjuk a sort.
Az antimonit lett 2023-ban az év ásványa. Az antimon legfőbb érce, magmás eredetű hidrotermás ércesedésekben gyakori. Jellegzetes hidrotermás ásvány. Az egyik legrégebben ismert antimonérc, amit Plinius író, polihisztor időszámításunk szerint 77-ben megjelent Naturalis Historia monográfiájában stibiumnak nevezett el. Innen a vegyjele: Sb. Kristályai változatos formákat vehetnek fel, leggyakoribb a tűs. Minden idők legnagyobb kristályait Japánból, Shikohu szigetéről ismerjük, a helyben karvastagságú kristályait kerítésépítésre is használták. Léteznek önálló antimontelérek is, illetve fiatal arany-ezüst formáció teléreiben is megtaláljuk.

Korábban arcfestéshez, gyógybalzsamként, hajtószernek is használták, mai felhasználási területe elsősorban a csapágygyártás, emellett akkumulátorólomhoz ötvözőanyagként alkalmazzák. A gumigyártáshoz szintén nélkülözhetetlen, ezen kívül zománcfestékekhez és gyógyszerészeti készítményekhez használják fel. Magyarországon több helyről is kimutatták, például a Velencei-hegységben, de igazán szép és fenn nőtt kristályai Felsőbányából, Kapnikbányából, Bátizpolyánból és Szalónakból, valamit Kínából és Mexikóból ismertek. Névváltozatai: antimonérc, stibnit, dárdany. Kristályrendszetani besorolása: rombos dipiramisos. Osztályba tartozása: szulfid. Fénye: fémfényű. Hasadása: jó. Karca: ólomszürke, eldörzsölve sötétvörös. 

A BTM kutatói, tudósai segítettek cikksorozatunk összeállításában: Katona Lajos Tamás és Keserü Ildikó.