A mondókázás miértjei

Fizl Kata 2020 óta Veszprémben is vezet Kerekítő baba-mama foglalkozásokat. Az ELTE-n csecsemő és kisgyermek nevelő pedagógus diplomát szerzett. Sokan annak kapcsán ismerik, hogy van neki két manója, Kerekítő manó és Becó, a zsebmanó. Siket szülők gyermekeként nevelkedett, a saját lányait gondozva került egyre közelebb a mondókázás, a zene világához. Megtudtuk tőle, hogy kicsit más foglalkozás a Kerekítő Mondókázó és a Kerekítő Manótorna.

A mondókázás szinte ösztönös, generációról generációra az anyukák így babusgatják a kicsiket. Ám kezd halványulni ez a szokás, ezért segíthet egy szakember közreműködése. Így játékosan bevezeti a felnőtteket és csemetéiket egy olyan egymáshoz közelségbe, ami fontos. A bábok, a hangszerek révén pedig, ha a felnőtt ezeket használja, a kicsik könnyebben megélik, kifejezik érzéseiket. Mindez azzal függ össze, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, amire egyre inkább ráébredünk: milyen lényeges, hogy a gyermek első öt évében a szülő tényleg rá tud-e hangolódni a pici igényeire. Úgy figyel rá, úgy szereti, ahogy valóban szüksége van rá, vagy pedig úgy, ahogy a felnőtt gondolja, hogy szüksége van rá? S tényleg van jelentése, üzenete a népi mondókák egyszerűnek tűnő szövegeinek, de kortárs szerzők kisgyermekverseit hasonlóképp mondogathatjuk, magunk is kitalálhatunk sorocskákat. Fizl Kata egyik remek ötlete a bábos gyereksarok, amiket rendezvényeken biztosít. Így a lurkóknak például az esküvőkön nem kell végig felnőttesen viselkedniük, a felnőttek pedig beszélgethetnek egymással, szórakozhatnak, azaz feltöltődhetnek, ami a gyerekeiknek is fontos. Kata ilyesfajta gyerekfelügyeletének előnye, hogy előre megismerhetik őt és Becó manót a gyerekek, a szülők, már az esemény előtt kapcsolatba kerülnek, így a szülők nyugodtabban bízzák a rá a kicsiket, ők pedig már eleve kíváncsian várják a zsebmanó kalandjainak folytatását.