Sulyokné Furján Andrea régi magyar motívumok rajzolására tanítja az óvodásokat

Andi leginkább a sárközi, bátai, zalai, somogyi mintákat használja, amelyeket közösségi oldalán is bemutat, sőt, könyvet szintén összeállított a legszebb mintákról. Mivel Andi Somogy és Vas megyei gyökerekkel bír, az ottani hagyományokat őrzi és idézi fel ünnep előtt is. 
– Gyermekkorom óta díszítek írókával hímes tojást. Metszett, karcolt mintákat rajzolok, és gyakorlom például a savazás technikáját. A mintakincs hatalmas, akár somogyi vagy zalai motívumokat keresek. Szívesen használom az erdélyi, muravidéki és sárközi mintákat is. Maga a technika igazán egyszerű, ezért tudják megtanulni az óvodások. A régi csoportjaim tagjai azonban gyakran visszatérnek hozzám felnőttként, hogy újra együtt díszítsünk húsvéti tojást. Ez nagyon jóleső érzés. Magam is kicsi koromban tanultam meg a mintákat édesanyámtól, és a nagymamám szintén a szüleitől vette át a mezőgazdasági munkákra utaló zalai, somogyi virágos, búzavirágos, gereblyés mintákat – magyarázza Andi, aki az interneten is kutatja a mintákat, és személyesen ugyancsak keresgél. Sokat tanult idős asszonyoktól, képes volt még erdélyi motívumokat is elsajátítani. Az írókával viasszal viszi fel a mintát a tojásokra, azután festi azokat akár több színre. A természetes anyagú festékek halványabb színt adnak, próbálkozhatunk a vöröshagymahéjjal, céklával, áfonyalével, bodzabogyóval, fakéreggel, de poralapú ételfestékkel szintén. A viaszolást követően befesti a tojásokat egy vagy több színnel, azaz batikol. Ahol nincs viaszolva a tojáshéj, azt a részt ecettel lemaratja fehérre.

A többszínű tojások úgy készülnek, hogy először világos színre, például sárgára festi a tojást, aztán amit szeretne sárgán meghagyni, azt leviaszolja, és a piros festékbe teszi a tojást. Ahol meghagyná a piros színt, azt is leviaszolja, aztán jöhet a kék festék, ami viszont befogja azt a részt, ahol nincs viasz. 
Bárki kipróbálhatja és könnyen megtanulhatja, érdemes családi körben tojást festeni hagyományos mintákkal.