Harminc éve határozták el a csesznekiek, hogy helytörténeti gyűjteményt hoznak létre

- Épp három évtizede határozták el az akkori helytörténeti egyesület tagjai, hogy falujuk régi életét bemutatják. Neki is álltunk, hogy összegyűjtsük mindazt, ami ehhez hozzájárulhat. Széleskörű összefogás révén sokan segítették az ötlet megvalósítását – idézte fel a történteket a kiállítás összeállításának egyik kezdeményezője, a cseszneki Amberger Károly. Korábban a református egyházközség egyik helyiségében már tároltak olyan régi eszközöket, amiket a helyiek vittek oda. Ez lett a gyűjtemény alapja, amit aztán kibővítettek. Falumúzeumnak nevezni talán túlzás, de nem csak a korábban a községben éltek mindennapjait illusztrálja, a vitrinekben, a tablókon a környék természetrajzáról, földtörténeti múltjáról is sok információ található és régészeti leleteket is megnézhetnek az érdeklődők. Természetesen a várról is sok mindent megtudhatnak.

A helytörténeti gyűjtemény a falu egyik legrégebbi még ma is álló házában tekinthető meg. A homlokzatán látható évszám szerint 1903-ban már állt, azaz mintegy százhúsz esztendeje építhették. A parasztházak hagyományos elrendezését követi. Nagy konyhájába az udvar felőli tornácról lehet bemenni. Itt egykor nyitott tűzhely működött, akár még szalonnát is lehetett füstölni. Ennek már nem látszanak a nyomai, egy kamrát alakítottak ki a helyén. Ám abban hű az épület a korábban általánosan elterjedthez, hogy a konyhából nyílik a tisztaszoba és a hátsó szoba is. Előbbiben a népi szokások szerint megterített asztalt, faragott keretű tükröt, régi bútorokat is elhelyeztek. Itt kapott helyet a cseszneki vár papírból összeállított makettje is. Azt mutatja, hogy nézhetett ki a XVIII. században. Hogy a valóságnak minél inkább megfelelő állapotot tükrözze, a tervei elkészítéséhez Amberger Károly még 1779-ből származó miniatúrát is tanulmányozott.

Lapunknak a kiállítást bemutató helybeli férfi mesélt arról is, hogy az 1530-as években a vár tulajdonosa az a híres Török Bálint volt, akit Gárdonyi regényének, az Egri csillagoknak a főszereplői meg akartak szöktetni a török rabságból, a Héttoronyból. Ő reformálta a környéket, s Cseszneken máig két felekezet van jelen, reformátusok és katolikusok is laknak. Hasonló, kevésbé közismert érdekességet többet is megtudhatnak az érdeklődők, ha ellátogatnak a helytörténeti gyűjteménynek otthont adó épületbe. Hátsó szobáját 2003-ban úgy rendezték be, hogy a hajdani cseszneki takácscéhnek állítsanak emléket. Bemutatják a kenderfeldolgozás régi módszerét, ezért itt szövőszék, rokka, tiloláshoz használt eszköz is található. Az se véletlen Amberger Károly szerint, hogy a faluban gyakori a Takács vezetéknév. Elmondása alapján a kiegyezés előtt a település járási székhely volt. Lakói önellátásra törekedtek, nemcsak az élelmiszerekről, a szükséges építőanyagról, ruházatról is maguk gondoskodtak. Kőfejtőt, mészégetőt működtettek. A község határában – azon a részen, amit ma is kenderföldeknek neveznek – termelték meg a vászon előállításához szükséges alapanyagot, mert itt egy kenderáztató tó is volt. Részben ma is megtalálható.

A tájházat az önkormányzat működteti. Trieblné Stanka Éva Renáta polgármester elmondta, hogy fontosnak tartja a helyiek összefogásával létrehozott gyűjteményt, a hagyományok ilyen formában való ápolását is. A kiállítás előzetes egyeztetés után szakértői vezetéssel is látogatható.