Visszatalálnak a természetbe – Divatba jött a túrázás, kirándulás

Európa szerte divatba jött a túrázás, az erdőkbe, hegyekbe vezető családi kirándulás – ez a koronavírus miatti járvány egyik pozitív hatása, hiszen kevesebb az egyéb program. Ám nem árt közben néhány dologra figyelni – ajánlják a gyakorlott természetjárók.

Máthé Szabinát először az említett változás előnyeiről kérdeztük. Elmondta, kutatások is bizonyítják, mennyire jó hatású ránk a zöldben töltött idő. Főleg a városiak élhetik át ilyenkor, hogy kiszakadnak megszokott közegükből, ami csökkenti stressz-szintjüket, elmúlhatnak szorongásaik. A friss levegő, a mozgás hasznos szervezetünknek, többek között csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert.

Lelkünkre is hatással van a zöldben töltött idő, kiszakadunk a napi rohanó tempóból. S abba is érdemes belegondolni szakértőnk szerint, hogy a felfokozott urbanizációs életforma nem olyan régóta van jelen életünkben. Ha az emberiség történelmére gondolunk, pár száz év ebből a szempontból nem olyan nagy idő, ezért még nem állt át rá teljesen a szervezetünk. Ha alkalmazkodunk is hozzá, zsigereink szerint a természet részei vagyunk. Azért van ránk kedvező hatással, ha visszatérünk hozzá, mert annak a rendszeréhez kapcsolódunk igazából.

Máthé Szabina sokszor egyedül túrázik, de a kezdőknek azt ajánlja, jelezzék valakinek, merre tartózkodnak, illetve maradjanak inkább jelzett turistaúton. A korábban gyakori csoportos természetjárás viszont most a fertőzésveszély miatt nem javasolt. Az se, ha a családok a legismertebb, legnépszerűbb kirándulóhelyeket keresik fel, mert mostanában azokon sokan gyűlhetnek össze, és akkor nehéz tartani a védőtávolságot. S akik mostanában kezdenek természetjárásba, ne feledkezzenek meg környezetünk kincseinek óvásáról se, ne hagyjanak szemetet maguk után.

– Már léteznek mobiltelefonos alkalmazások, applikációk, amelyeken megtervezhetjük túraútvonalainkat, és érdemes megismerni a kijelölt tanösvényeket, a túrajeleket, amelyek egy-egy hely megjárásának nehézségét is jelzik – sorolta Máthé Szabina, akit az erdőfürdőről is kérdeztünk. Ez a japán módszer a nyolcvanas évekből eredeztethető. A stressz, a rohanó életmód káros hatásainak megelőzésére, gyógyítására találták ki. Kutatásaik bizonyították, hogy jó hatással van többek között a pulzusszámra, a koncentrációs képességre. A fák között járva megmerítkezhetünk az erdő atmoszférájában, hangjaiban, illatában, színeiben, emellett egy élő rendszerrel kerülünk kapcsolatba. Ez fizikai állapotunkra, pszichénkre is jó hatással van – magyarázta el a módszer gyakorlója. Elengedve a használatalapú megközelítést, a tudásélmény által megváltozhat környezetvédelmi szemléletünk, hiszen biológiával kapcsolatos információink is bővülnek.

A csendes séták közben olyan gyakorlatokat ajánl Szabina, amelyek a természet felfedezésre hívnak. Ez érzékszerveink és különféle fókuszok segítségével történik. Egyes gyakorlatok után összegyűlnek az erdőfürdőzők és megbeszélik – úgynevezett megosztókörökön –, ki hogy érzi magát, milyen gondolatokat, érzéseket ébresztett benne az adott gyakorlat, maga az erdő, a természet.