A Balaton-part egyik ékköve: kisfilmeken mutatják be Alsóörs történelmi, kulturális és természeti látnivalóit

Kezdeményezésére, élve a járványhelyzet virtuális világával, anekdotákkal és ősi legendákkal fűszerezve kisfilmeken mutatják be a közösségi oldalon ritka történelmi, kulturális és természeti látnivalóikat.

– Nem állt meg az élet a járványhelyzetben sem. Az otthon töltött időt kihasználva az emberek megtudhatták, illetve megnézhették, mennyi értéke van Alsóörsnek, ezért állítottuk össze a kisfilmeket – mondta Hebling Zsolt, aki nagy örömmel beszélt arról, hogy rengeteg kedvező visszajelzést kapnak. Sokan most tudták meg, hogy Alsóörsön bizony nem csak a kiváló strand létezik. Bemutatják egyik kiemelkedő műemléküket, a Törökházat, amely a török megszállás alatt, a 15–16. század fordulóján épült, késő gótikus stílusban. Mindig magyar család lakta, először a Préposték, akik megkapták a török bírói tisztséget. A ház turbán formájú kéményéhez legenda fűződik, miszerint egy török pasát, aki sanyargatta a népet, leitatták a helyiek alsóörsi borral, majd feldobták a turbánját a tetőre, amely megkövesedett, és kémény lett belőle.

Hebling Zsolt büszke az 1260-as években épült református műemléktemplomra, amelynél a húsz évvel ezelőtti restauráláskor egy dudát tartó embert ábrázoló, bizánci freskó került elő. – Már 1478-ban működött a plébánia. A katolikus templom 34 éve épült, itt elhelyezték egy díszes kazettában az első királyné, Gizella ujjpercfragmentumát, illetve ujjperctöredékét – jegyezte meg a polgármester.

Alsóörsön büszkék páratlan természeti értékeikre, a lenyűgöző panorámára is. Még az 1930-as években épült permi vörös homokkőből 298 méter magasan a Csere-hegyi kilátó, amely a gótika és a reneszánsz korát idézi, és páratlan kilátás nyílik a Balaton-felvidékre, a Bakonyra.

A Somlyó-hegyi kilátó fából készült az erdőbirtokosság és az önkormányzat összefogásával, és olyan hatást kelt, mintha a település koronája lenne, mert az erdő tetején található. A község ékessége egy 13. századi, a Merse nagybirtokos család nevét őrző dűlő, ahol egyhektáros parkot alakítottak ki, az ottani kút több száz éven át adott vizet a helyieknek.

Alsóörsön 1930-tól működik óvoda, melyet először egy festőművész családja alapított, iskola pedig a 18. századtól van, először a református templom mellett, egy kis épületben volt. A mostani korszerű intézménybe több mint 130 gyerek jár, és Endrődi Sándor költő nevét viseli. A református egyház tartja fenn, és híres kézilabda utánpótlásközpont is helyet kapott benne. A községben nagyon büszkék olimpikonjaikra, a tornász Erődy Bélára, aki 1906-ban Athénban, valamint Mihálkovics János és Sebők Sándor vitorlázóra, akik 1928-ban Amszterdamban szereztek dicsőséget Alsóörsnek.

Ősi hagyományokra épül a csipkeműhely, ahol egy különleges vert csipkét néhai Tarnainé Zórád Matild kilenc hónapon át, hajnaltól késő estig készített, majd 17 órán át ketten szedték ki belőle a másfél kiló gombostűt. A tagok sok kiállítást szerveznek, amivel viszik a község jó hírét, és ők hozták létre a Helyi örökség-díjat, melyet kiemelkedő kulturális munkáért ítélnek oda évente.

Hebling Zsolt kiemelte, Alsóörsön sok szép élménnyel gazdagodtak a 30 éves múltra visszatekintő erdélyi kapcsolattal. Málnás községtől kapták a Székely-kaput, melynek feliratát minden augusztus 20-án elmondják: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez ne légy hűtlen soha!” Kevesen tudják, hogy az itteniek több évszázadon át bányászták a 300 millió éves permi vörös homokkövet, amely ma is látható házakon, dísztárgyakon, sírköveken. A bánya, illetve az amfiteátrum helyén hozták létre a Varázserdőt.

– Sok régi balatoni emléket őriz Alsóörs, illetve az itteniek – fogalmazott Hebling Zsolt. Hozzáfűzte, nagyapja a fagyott Balatonon szekérrel vitte a vörös követ a déli parti építkezésekhez. Máskor balatoni nádból készítette a háztetőket, ősi szerszámokkal, tetőre is alkalmas kislétrával, nádverővel, fém nádfűzővel, amiben gyerekként sokat segített neki. Már a római korban is művelték a szőlőt a Balaton-felvidéken, ami az itteniek életét is sokáig meghatározta. A világhírű cserszegi fűszeres fajtát nagyobb területen először Alsóörsön termesztették 60 éve, a Gölye-málban, ahogy a település egyik részét nevezték egykor. Alsóörsön a villatelep kialakulásával már 100 éve elkezdődött a fürdőélet, látványos pezsgést hozott a gőzhajózás, a vasútvonal, utóbbit 1909-ben építették meg. Az állomás épületében sokáig a posta működött, a restiben a Gerencsér-féle körözöttes kifli fogalomnak számított. Potyondi József 110 éve nyitotta meg a Halásztanya éttermet, ahol ma is ősi recept szerint főzik a halászlét.

– Az itteniek nagyon büszkék ősi temetőjükre, a több száz éves sírfeliratokra, melyeket gondoznak, szépítenek – hangsúlyozta Hebling Zsolt.