Jótékony hatású, kedvelt növényünk: a kapor

A Dél-Európából és keletről származó fűszernövény a kert primadonnájaként egyensúlyozik a szélben a többi zöldségféle között, emberi beavatkozás nélkül is kikel és növekszik, elszórja a magját, és jövőre még több lesz belőle.

Teljesen ne ritkítsuk ki, mert jó szolgálatot tesz, hasznos fűszernövény. Ha begyűjtöttük a zsenge leveleit tavasszal, akkor irtsuk, de hagyjunk is pár tövet későbbre, és hogy legyen utánpótlás jövőre. Amellett hasznos a kertben is, szinte minden zöldségnek jó szomszédja, erős illatával félrevezeti a káposztalepkéket, a levéltetű-csemegét kedvelő fürkészdarazsakat, lebegőlegyeket viszont vonzza. Az édeskömény és a koriander közelében viszont rossz helyen van, virágporaik kereszteződhetnek, és a végén hibrid magokat kaphatunk. A nagykönyv szerint napos helyre kell vetni, hiszen mindenek­ előtt illóolajokat kell majd képeznie. Zsenge, ízletes leveleit frissen mártásokba, salátákba, halakhoz, főzelékek ízesítésére használhatjuk. Fagyasztva ugyan veszít az ízéből, de feljavíthatjuk szárított, morzsolt kaporlevéllel.

Ha a kertben újból előáll a kaporözön, szedjünk a magjából, amely ugyanolyan értékes, mint a levele. A kapor­illóolaj antiszeptikus hatású, bővelkedik ásványi anyagokban, nyomelemekben, vasban, mangánban és kalciumban. A magból készült tea segíti az emésztést, a kapros borogatás az izomfájdalmakat enyhíti, a népgyógyászat húgyúti fertőzésekre javasolja. A kapormagot tegyük vászonzacskóba és úgy a fürdővízbe. Csecsemőknél hasfájás, puffadás, csuklás esetén is jó hatású a kapormagtea. A kismamák igyanak kaporteát édesköménnyel, ánizsmaggal. A hatóanyagok az anyatejbe kerülve segítenek a nyugtalan, hasfájós kisbabán.