Hány gyufaszál kell egy palotához?

Különleges hobbit művel a Pécsen élő, 74 éves Szűcs Pál, aki rendszeresen vesz részt makettkiállításokon és -versenyeken. Aktív éveit a bűn­üldözésnek szentelte, és még dolgozott, amikor az első házának nekifogott, ennek már negyedszázada. Az alapanyag otthon termett hozzá.

– Gáztűzhelyünk van, sokat dohányoztunk, rengeteg használt gyufaszál gyűlt össze, ezeket próbáltam hasznosítani – utalt az első mozzanatra Szűcs Pál. – Láttam sok kollégámat, fiatalokat is, miként veszítettek talajt, miután nyugállományba vonultak, kikerültek a pörgésből, és nem találták helyüket a világban. Én tudatosan készültem a munka utáni éveimre. Gyerekkoromtól érdekeltek a várak, a kastélyok, ezeknek a vonzásában éltem. Gondoltam, megpróbálok felépíteni ilyet gyufából, és sikerült – emlékezett vissza.

Elsőként jellegzetes tiroli jegyeket mutató bajor ház készült el, ezt kisebb skóciai kastély követte, ami után már II. Lajos bajor királyi kastélyának fogott hozzá. A 73 centi hosszú, 40 centi széles és 50 centi magas makettbe 36 950 darab gyufaszálat épített be.

– Sikerült valósághűen elkészíteni, és akkor már tudtam, én ezzel akarok foglalkozni – elevenítette fel Szűcs Pál. Szenvedélye igazi lendületet 2003-ban kapott, miután nyugállományba vonult. Az építkezés a helyszíni felméréssel kezdődik, mert dokumentáció, tervrajz nélkül nem hagyatkozhat másra, csak az általa készített fotókra, meg az emlékezetére. Ezért is járták be öt évtizede feleségével Európa majd minden országát. A maketteknél törekszik a lehető legapróbb részletek visszaadására, ehhez az épületek belső terét is megépíti. Ezért olyan élethű a végeredmény. A kiállításain lehetőségünk van ennek ellenőrzésére, mert fotókat is prezentál a műveihez, így összevethető az eredeti és a gyufaszálas épület. Így kívánja megőrizni, bemutatni a magyarországi kastélyokat, különösen a már romossá váltakat.

A minap Balatonedericsen járt gyufaszálépületeivel, köztük volt a falu határában álló, 14 450 gyufaszálból emelt Fekete-kastély mása, miközben a valóság módfelett lehangoló. Legközelebb Nagyszénáson lesznek láthatók a művei, köztük a közeli tanyavilág emblematikus épülete, az Orosházához tartozó kiscsákói Geist-vadászkastély, melyet Ybl Miklós 1864-ben készült tervei alapján húztak fel. Sajnos összedőlőben van ez is. Jelenleg már készülőben van a sárvári várkastély is, mely mérete miatt majdan a vasi városban marad bemutatásra. Szűcs Pál gyufaszál-birodalmában négy épület, 11 kastély és a budapesti Stefánia-palota áll. Ez utóbbi az épület eredetijében tekinthető meg, és három rendőrkapitányság makettje is az adott intézmény dísze. A méretarányt a fő szerkezeti elemek, a szintek magassága, az ablakközök határozzák meg, hogy még kezelhetők legyenek a gyufaszálak a kicsinyítéskor és az összkép is mutasson. Általában 3,5 centire jön ki egy szint magassága, említett példát.

– Nem vagyok mérnök, ennyire nem is értek hozzá, pedig már szóba került, hogy a makettkészítést oktathatnám is mérnökhallgatóknak, ám én ezt nem vállaltam – mondta Szűcs Pál. Nehéz is lenne, mert a gyufaszálak minden idejét lekötik. A 33 113 szálas turai, valamint a már említett bajor királyi kastély két-két évig épült napi öt óra munkával, a többire általában egy-egy évet fordított. A kész művek üvegtárlókban pihennek, Szűcsék még elférnek kétszobás pécsi panellakásukban. Gyufát nem vesz, a barátaitól, ismerőseitől kapja zsákszám.