Jó liszt és kovász: ez kell a finom kenyérhez

Papp Zsanett szerint ez az egyik kulcs az igazi, ízletes kenyérhez, ami nem állhat másból, mint lisztből, vízből és sóból. Ez utóbbi csak a kovásztól külön kerülhet a tésztába, különben keményíti azt. Papp Zsanett Odett közgazdász, három éve kezdett kenyérsütéssel foglalkozni. Egy barátnőjével egy kisapáti kenyérsütő kurzus után kapta el a gépszíj, azóta minden héten többször süt.

-Egyre jobban érdekelt a sütés, voltam több külföldi pék kurzuson is tanulni, és elkezdtem a pékiskolát is. Megismertem sok kovászos kenyeret sütő magyar péket, már egy kovásszal foglalkozó közösségi csoport egyik koordinátora is vagyok. Eleinte a barátnők kértek, hogy mutassak meg egy-két dolgot, és csak őket tanítottam kenyeret sütni, aztán szép lassan kialakult egy 50- 80 fős kör a tanulni vágyókból, akiknek már rendszeresen tartok workshopokat.

Mindezt a családi vállalkozásban végzett munka, és három gyerek nevelése mellett csinálja Zsanett, akinek így kénytelen vagyok elhinni, hogy a kenyérsütés rutin, és bárki életébe beilleszthető. Az viszont biztos előny, ha valaki otthonosan mozog a konyhában, és nem árt, ha rendszerező személyiség, mert a kenyérsütést nagyon pontosan tervezni kell.

-Kenyeret nem lehet úgy sütni, hogy gondol egyet az ember, és kenyeret süt. Ha szombaton kenyeret szeretnék, akkor csütörtökön el kell kezdeni foglalkozni vele. Csütörtökön reggel és este megetetem a kovászt, pénteken elkezdem begyúrni a kenyereket, szombaton megsütöm.

Ez így nem is hangzik ördöngösségnek, de a folyamatok kibogozásakor látszik, hogy a tésztával rengeteget kell foglalkozni mire a sütőbe kerülhet.

Először tehát kell a jó minőségű liszt.

-Ma már vannak Magyarországon olyan kis, kézműves malmok, amik visszanyúlnak a régi búzafajtákhoz, én ezektől vásárlok lisztet, ebből sütök. Nagyon szeretek például a királybúza lisztjével dolgozni, ami egy magyar nemesítésű, magas fehérjetartalmú búzafajta. Vagy ott van a bánkúti búza, ami régóta tudott, hogy kiváló fajta, hiszen az 1933-as búza világkiállításon első díjat nyert. A modern kor embere régóta nem süt már otthon igazi kenyeret, az iparosodással az 50-es évektől lassan elfelejtettünk kenyeret sütni. Most az egészséges életmód térhódításával fedezzük fel újra az elfeledett minőséget. A kovászos kenyér egy másik minőség, hiszen nem áll másból, mint lisztből és vízből, mert a kovász sem áll másból, mint lisztből és vízből. Ebben nincs az élesztőnek morzsája sem. A kovászos kenyér íze, eltarthatósága összehasonlíthatatlanul jobb, mint az élesztős kenyéré. Más az ilyen kenyér élettani hatása is, hiszen a kovászos kenyér közel három napig készül, könnyebben emészthető.

A kenyérsütésben sok buktató van, de mindennek az alapja a kovász. Jó kovász nélkül nem lehet jó kenyeret sütni.

-A kovász víz és liszt keveréke, amiben természetes erjedés indul. Tejsav és ecetsav képződik benne, és lassan, ezen a fermentációs folyamaton keresztül alakul ki a kovász állaga. Bizonyos időközönként ki kell venni belőle, vagy hozzá kell adni, de mindig csak lisztet és vizet. Akkor jó a kovász, ha néhány óra alatt (4-12) két- háromszorosára nő. Az a kovász, amit én használok, lassan már négyéves. Akkor is gondozni kell, ha nem sütünk. Ha hűtőben tároljuk, és éppen nem sütünk, elég hetente egyszer foglalkozni vele. A kovász nagyon egyedi, mindenkinél más. Mindenki más arányokkal dolgozik, van, aki teljes kiőrlésű liszttel dolgozik, van, aki valamilyen lisztkeverékkel. Aki sokat süt, addig kísérletezik és variál, amíg meg nem találja azt az ízt, azt az arányt, ami legjobban ízlik neki. Nekem az egyharmad rozs, kétharmad fehér liszt, vagy a fele- fele kombináció vált be legjobban.

Ha nem elég erős a kovászunk, edzeni kell.

Reggel és este megetetni, kint hagyni a pulton, hogy erősödjön. Persze történhet technikai hiba, hogy elromlik a hűtő és túlkel a kenyér. Akkor szétterülő lapos korongok sülnek. Mindent ki kell tapasztalni, és rengeteg tényezőt figyelni. Például nem mindegy, hogy mikor őrölték a búzát, vagy, hogy milyen az idő. A külső hőmérséklet és páratartalom függvényében a liszthez adott kovász mennyiségén változtatni kell. Alapvetően télen a kovász mennyisége 30 százalék, nyáron csak 20, de a számok a sütésnél csak támpontokat jelentenek.

-A sütés a liszt és a víz összekeverésével, az egy órás autolízis szakasszal kezdődik, ilyenkor a liszt felszívja a vizet. Aztán adjuk hozzá a kovászt, amit én kétszer frissítek a felhasználás előtt, hogy semmiképpen ne legyen benne savanykás íz. Ezzel indul a „bulk-nak” nevezett folyamat, amit másképp egytömegű tésztaérlelésnek hívnak. Közben félóránként- óránként hajtogatni kell a tésztát, erre különböző technikák vannak. Ettől habosodik a tészta, gázbuborékok képződnek benne, kialakul benne az úgynevezett glutén- háló. A folyamat végén jön a gömbölyítés, ami után megint egy fél órás- órás pihenő következik, majd készre formázzuk a tésztát. Ekkor kerül a szakajtóba, és a hűtőbe, ahol egy éjszakát kel még, és a harmadik nap már süthetjük is. A sütés 250- 260 fokon indul, majd néhány perc után ez kissé csökkenthető. A kenyeret gőzben kell sütni, a sütés 35-40 percig tart, a rozskenyerek tovább sülnek-fejezte be Papp Zsanett Odett.

Aki elkezdi a kenyérsütést, megismeri a tésztát. Egyre inkább érzi majd, hogy mikor jó a kovász, mikor jó a tészta. A rutint jelzi az is, hogy ki mennyi vizet tud a tésztába dolgozni. A kezdők keveset, a rutinosak többet. Arra azonban fel kell készülni, hogy ha a család elkezdi a kovászos házi kenyereket enni, a boltiaknak előbb- utóbb esélyük sem lesz.