2019.10.01. 17:30
Négyezer méterről ugrott ejtőernyővel Korzenszky Richárd perjel
Nem mindennapi vendégei voltak kedden a börgöndi repülőtérnek. Amikor kiértem a leszállópályára, az erőtlen őszi napsütésben Kositzky Attila nyugállományú repülő altábornagyot találtam ott, amint türelmesen várakozott Korzenszky Richárdra, a Tihanyi Bencés Apátság nyugalmazott perjelére.
2019.10.01. Korzenszky Richárd Tihanyi perjel tandem ejtőernyős ugrása a Székesfehérvár fölött. Börgönd. Nagy Norbert. Fejér Megyei Hírlap.
Fotó: Nagy Norbert/Fejér Megyei Hírlap
– A 78 esztendős Richárd atyával négy éve találkoztam először egy balatonfüredi fotókiállításán – indokolta jelenlétét a tábornok. – Aztán idén májusban, egy közös hajóúton elmondta nekem: egy kívánsága van, szeretne ejtőernyővel ugrani. Visszakérdeztem, komolyan gondolja-e, s kitartott elhatározása mellett. Ezután érdeklődtem, s így adódott a lehetőség, a mai alkalom, amit örömmel szerveztem meg.
Mosolyogva, fiatalos lendülettel érkezett meg az atya, láthatóan izgatottan várta, bármi is következzék.
– Semmi különösebb oka nem volt a kérésemnek – mondta az újonc ejtőernyős. – Talán csak annyi, hogy nagyon szívesen figyelem az apákat, ahogyan a levegőbe dobálják a gyermekeiket. A kisgyerek ilyenkor nem gondolkodik azon, hogy elkapják-e, feltétlenül bízik az apjában. Ilyen most az én bizalmam is.
Korzenszky atya azért járt már a levegőben, helikopterrel egy évben kétszer mindig felemelkedett a Balaton fölé, hogy fényképeket készítsen. Persze most más volt a program.
Korzenszky Richárd perjel ejtőernyős ugrása
– Négyezer méterig emelkedünk – jelentette be az előkészületek közben Hegyháti Zoltán. Csapata, a TandemTeam az Albatrosz Repülő Egyesülettel együtt, egymást kölcsönösen támogatva hajtja végre az ugrásokat. Közel tíz éve már, hogy Börgöndön tevékenykednek.
Zoltán úgy tapasztalja, hogy egyre népszerűbb a repülés, így nincs hiány jelentkezőkben. Társa, Becs László ugrik majd ki az atyával a Cessnából. Mindhárman eltűntek a gépben, majd a légcsavarok forogni kezdtek a helyenként megélénkülő szélben. A repülőgép nekivágott a pályának, majd megkezdte kapaszkodását.
Miközben figyeltem őket, felidéztem magamban, amit a tandemugrásról tudok. Az nyilvánvaló, hogy a bekötött ugráshoz képest ez jóval nagyobb élményt ad, hiszen az ejtőernyősök 50-55 másodpercig testsúlytól függően 200-210 kilométeres sebességgel szabadesésben zuhannak, közben a tapasztalt ugró még meg is pörgeti a hozzá erősített utast, amíg ki nem nyílik az ernyő. Érdekes módon a szabadesést később sokan egyetlen pillanatnak, mások véget nem érő időnek érzik. A Bakancslista című filmben Jack Nicholson és Morgan Freeman jókat beszélget zuhanás közben, a valóságban ez a zajtól lehetetlen. Ma már általában a kezdő ejtőernyősök korábbi tandemugrók közül kerülnek ki, mert az élmény felejthetetlen: Zoltánék egy év alatt csak egyszer tapasztaltak olyat, hogy valaki meggondolta magát a repülőgépben.
A mi ugróink is nagyszerűen ereszkedtek és biztonsággal értek talajt a börgöndi gyepen. Korzenszky atya kipirult arccal tápászkodott fel és nyújtotta kezét Kositzy Attilának.
– Tábornok úr, megérkeztem! Nagyszerű volt, köszönöm ezt az élményt! Fantasztikus volt odafentről a Velencei-tó, a Balaton, Tihany, de még a Mátrát is láttam...
Megkérdeztem, akadt-e olyan, aki le akarta erről beszélni…
– Igen, volt, aki megkérdezte: atyám, nem gondolja, hogy ez istenkísértés?
