2019.06.26. 07:00
A ajkai versenybíró tanácsait minden korosztálynak érdemes megfogadnia
Már kisdiákként bejáratos volt a helyi kocsmába – sakkozott a felnőttekkel! Később több versenyt is megnyert. Egyik tanára javasolta neki, hogy foglalkozzon a sakkversenyek szervezésével, mert abban is nagyon ügyes. Megfogadta a tanácsot, ami később országos hírnevet hozott. Az ajkai Czingler Sándor a legmagasabb nemzetközi minősítésű versenybíró (IA-bíró) lett. Ma is aktív, példát és tanácsot ad minden korosztálynak.
Czingler Sándor gyakran elemez otthon egy-egy partit, ma már ritkán nevez be versenyekre.
Fotó: Mátételki András
– Az a legszerencsésebb, ha minél előbb leültetjük a gyerekeket a sakktábla mögé. A stratégából jó matekos lehet, mert tervszerűen gondolkodik, fokról fokra lép előre. Nem igaz ez a taktikusra, akire a kreativitás, a furfangosság, a cselezés jellemző – kezdi nagyapai jó tanácsokkal a beszélgetést Czingler Sándor.
– A lényeg viszont általános érvényű: a fiataloknak nő a koncentrálóképességük, önálló gondolkodásra lesznek képesek. A sikerek önbizalmat adnak nekik. Azért ne felejtsük el, fizikai állóképességet is kell szerezni. A nagymesterekről is tudjuk, hogy konditerembe járnak, hiszen 5-6 óra egy helyben üléshez is kell fizikai felkészültség. Ajka nagy ígéretéről, Gaál Zsókáról tudom, hogy rendszeresen fut és pingpongozik – mondja a sportvezető, aki ma már inkább korosztályával foglalkozik.
A 79 éves sportember példát is mutat. Tavaly még részt vett a szilveszteri futáson is. Egész életét áthatotta a sport iránti szeretet. 16 éven át volt az Életet az Éveknek Nyugdíjasklub országos szövetségén belül a sport- és szabadidő-bizottság elnöke, majd hat éve megválasztották az országos szövetség egyik alelnökének. Természetesen a sport tartozik hozzá.
– Honnan értesülhetnek az idősek a különböző versenyekről? Az időpontok fent vannak a szövetség honlapján, s persze a megyei elnökség is tájékoztatja tagságát. Veszprém megyében 95 klub van, ami országos viszonylatban dobogós helynek számít. Mondanom se kell, a kártyajátékok a legnépszerűbbek, mellettük ott van a túrázás, tekézés, úszás, tízpróba és persze a sakk, amely a szívem csücske. Ez utóbbi sport alapos fejtörést igényel az amatőröktől is. Ebben a sportágban minden évben hatvanan jönnek össze Budapesten, hogy eldöntsék, ki a legjobb egyéniben és csapatban. Mint a többi megmérettetésnél, itt is a megyei, majd a régiós küzdelmekből – közel 800 játékosról beszélünk – kerülnek be a legjobbak a döntőbe.
Másként kell egyéniben és csapatban játszani. Ez utóbbiban a legfőbb cél, hogy ne kapjunk ki. Míg az egyéniben, ahol kilenc forduló van, kockáztathatok, belefér egy-egy vereség. Ennek a játéknak is van stílusa, azaz, hogyan viselkedünk a tábla mögött versenyzőtársunkkal. Például nem szabad a sakkórát csapkodni, a másikat idegesíteni. Felhívom most is tanítványaim figyelmét ezekre a dogokra.
Örülök, hogy népes családomból – két gyerekem, öt unokám és két dédunokám van – Erzsébet lányom FIDE-kategóriás bíró lett tíz éve. Idehaza a kilenc ilyen minősítésű bíró között az egyedüli nő. Nikolett lánya neki és nekem is segít számítógépes munkájával. Például elkészíti az adminisztrációt, a táblázatokat, a jelentéseket, kiállítja az okleveleket – mondja.
A nyugdíjas sportember hangsúlyozza: azért nem csak sakkból áll a világ, mindenkinek érdemes valamilyen sportot választania. De ha erre semmiféle lehetősége nincs, mert például egy eldugott faluban él, akkor még mindig ott van a gyaloglás, amelyhez viszont egy jó cipő elengedhetetlen.
– Arra már sokszor felhívtam a klubvezetők figyelmét, hogy a versenyek előtt alaposan melegítsenek be a kortársaink. Az a legjobb, ha ezt egy gyógytornász vezényli le, aki tudja, hogy időskorban kímélni kell a csontokat. Nem lehet például gyors irányváltoztatást beépíteni akár a sorversenybe, mert az könnyen sérüléshez vezethet. A végén a lazítás, nyújtás éppolyan elengedhetetlen. A nálunk sportágként szerepelő tízpróba nem azt jelenti, hogy rúddal is ugrunk! Ezek leginkább ügyességi labdajátékok, a lényeg, hogy mozogjunk!
Czingler Sándor ezt tényleg komolyan gondolja, hiszen 60 évesen még hátraszaltózott a Balatonba… Ő nem, de felesége gyakran részt vesz azon a túrán, amelyet immár 22 éve (!) minden páros hét szerdáján szerveznek a nyugdíjasoknak. Ennek a programnak Káldi Géza a gazdája, a Bánki-túraegyesület elnöke, az ismert bringás és túravezető-szervező. Ajka négy éve csatlakozott a gyalogló világnaphoz, eddig egy arany- és egy bronzmedált szerzett a város. Aztán itt van a hagyományos szilveszteri futás, amelyet először 1999-ben hirdettek meg azzal, hogy ahány év, annyi métert kell megtenniük a rajthoz állóknak. Tavaly közel 700-an vettek részt a küzdelemben, ahol akkor sem hirdettek eredményt.
– Úgy döntöttem, hogy idén már nem indulok el, 80 éves leszek. Különben tréfás, csípős megjegyzéseket tesznek a hátam mögött, hogy mindig az enyém a legidősebbnek járó trófea. Van nekem mit naponta „futkosni” a városban, ha azt szeretném elérni társaimmal, segítőimmel, hogy jól működjön a közösségi élet az idősek körében is.