Ne dobjuk ki a zöldhulladékot, helyette komposztáljuk!

Mészáros Csaba elmondta, a zöldhulladék hasznosítása otthoni körülmények között nem túl eszközigényes: alapvetően egy (vagy akár több) komposztálóládára van csak szükségünk. Ez készülhet műanyagból vagy fából. De az sem okoz túl nagy gondot, ha nincs a célnak megfelelő ládánk, ami leginkább abból a szempontból jelent előnyt, hogy kisebb helyre koncentrálja a hulladékot.

– A komposztálóládák egyenként nem foglalnak el nagyobb helyet egy-egy négyzetméternél. Az elhelyezésüket tekintve pedig ideális lehet az udvar vagy a kert egyik hátsó sarka, ahol biztosan nem lesz útban a láda – javasolta Mészáros Csaba. Hozzátette, hogy a komposztálás során nem kell különösebb bűzhatástól tartani.

Megtudtuk, a különféle növényi hulladék mind-mind a komposztot gazdagíthatja. Ilyen a lehullott lomb, ami az őszi időszakban nagy mennyiségben összegyűjthető, de ide sorolható a fűnyesedék, a bokrok és a virágok nyesedéke, illetve a konyhából származó zöldhulladék, mint például a zöldségek héja. – Ha mindenféle vegyszer és önbontó organizmus hozzáadása nélkül komposztáljuk a kerti hulladékot, akkor nagyjából két évet vesz igénybe a folyamat. Ennyi idő elteltével már morzsalékos, talajszerű anyagot nyerhetünk. Ezért célszerű nem egy, hanem két komposztálóládával dolgozni – magyarázta Mészáros Csaba.

Kifejtette, ha elértük a megfelelő végeredményt, ajánlott átrostálni a komposztot, mert előfordulhatnak nagyobb méretű szemcsék is. Ezt követően már a talajba gereblyézhetjük, hogy szebb legyen a gyep vagy a kerti ágyások, és a veteményes földjét is dúsíthatjuk ilyen módon tápanyagokkal. Emellett nyugodtan keverhetünk komposztot a virágföldhöz, hiszen utóbbi egyébként is ipari körülmények között végzett komposztálásból származó anyagokat tartalmaz. Ha azonban nem szeretnénk utólag a komposzt átrostálásával foglalkozni, akkor előre is felapríthatjuk a zöldhulladékot, sőt, már kifejezetten komposztaprító berendezést is lehet kapni. Ez jól jöhet például akkor, ha levágott gallyakat aprítanánk a komposztálóládába.

Mészáros Csaba kiemelte, nem célszerű kidobni a kerti hulladékot, ha komposztként még tudjuk helyben hasznosítani. – Tegyük fel, hogy mi- után lenyírom a füvet, összegyűjtöm és kiteszem az utcára, ha olyan településen élek, ahol működik házhoz menő rendszerű zöldhulladékgyűjtés. Az utcán valaki összeszedi, elszállítja több tíz kilométer távolságba, ahol valaki komposztálja. Ezt követően beülök az autómba, és elmegyek mű- trágyát vásárolni, amit hatalmas energiabefektetéssel állított elő egy vegyipari gyár. Majd a műtrágyát autóval hazaszállítom, hogy a kertemben szétszórhassam – szemléltette a negatív példát a szakember.

Mészáros Csaba rámutatott, noha hazánkban még nem alakult ki a gyakorlata, de van-nak olyan országok, ahol a falvak közösségi komposztálótelepet létesítenek. Ebben az esetben is el kell szállítani a zöldhulladékot, igaz, csak néhány kilométerre. A legegyszerűbb megoldás viszont még mindig az, ha otthon komposztálunk.