A természetért az emberek egészségért is dolgoznak a környezetvédelmi mérnökök

De azt már kevesen tudják, mit csinál pontosan ezen a szakterületen egy mérnök és hogy mindez hogyan járul hozzá a lakosság és a munkavállalók egészségének megőrzéséhez. Sorozatunk mostani részében Németh Zoltán környezetvédelmi mérnöktől ezeket is megtudhattuk.

Akkor kezdjük a legelején. Mit csinál egy környezetvédelmi mérnök?

Ez egy nehéz kérdés, mert nagyon széles és szerteágazó szakterületről beszélünk. Az etikus élethez hozzátartozik, hogy vigyázzunk és megóvjuk a természetet. A környezet védelmét lefordíthatjuk jogszabályokra és követelményekre, ami a magán emberekre és a cégekre is vonatkozik. Ezek konkrét előírások, amik törvényekben, rendeletekben vannak szabályozva és mindenkire feladatokat, előírásokat ró. A környezetvédelmi mérnök ma már a gazdaság és társadalom változatos területein dolgozik a környezet megóvásáért, előírások betartásáért. Olyan szakterület ez, amire egyre nagyobb az igény, különösen az ipari vagy hatósági gyakorlattal rendelkezőkre. Ugyanis az állam, illetve a jogszabályok magas bírságokkal ösztönzik a cégeket a szabályok megismerésére és betartására. Nagy szükség van környezetvédelmi szolgáltató cégekre ennél fogva, akik magas szakmai felkészültséggel segítik a gazdaság és minden környezetvédelemben érintettet hogy minden rendben működjön.

Hogyan indult a pályája?

Rendszerváltást megelőzően már létrejöttek a mai környezetvédelmi hatósági szervek elődei, felügyelőségek, mérőlaborok, intézetek. Itt az előírt új követelmények betartása volt a fő szempont, ami egy elég sokrétű dolog. A víz-, lég- és talajszennyezettség, zaj, rezgés, stb.. ezek mind külön szakterületet ölelnek fel. Környezetvédelmi mérnökként sokrétű tapasztalatot szereztem és átéltem a vállalatok átalakulását, fejlődését, környezetvédelmi tudatosság előre törését. is. Közben többször megváltozott az illetékes minisztérium, átalakult a hivatali szervezet felállása, elnevezése. Aztán jött a rendszerváltás és már szabadabban lehetett gazdasági tevékenységet végezi. Viszont ezzel egy időben környezetvédelmi és munkaegészségügyi követelmények jelentősen nőttek a cégek felé, amelyek erre nem igazán voltak felkészülve és igényelték a környezetvédelmi, munkavédelmi szaktudást, szolgáltatásokat. A magánszemélyeknek pedig abban segíthettünk, hogy élhető környezetük legyen azáltal, hogy ellenőrizzük a vállalatok környezettel kapcsolatos tevékenységeit és szabálykövetését. De ekkor még kevés szakember állt a vállalatok rendelkezésére. Így adódott egy piaci helyzet és válaszul a legképzettebb és legnagyobb tudású munkatársaimmal megalapítottunk környezetvédelmi szolgáltató céget.

Hogyan látja, megváltozott ennek a területnek a megítélése az utóbbi évtizedekben?

A kezdetekkor – a nyolcvanas években – még nagyon gyenge volt az ismertsége a szakterületnek. Az emberek nem is nagyon értették a lényegét, nem látták milyen érdeket szolgál. A rendszerváltás körül kezdték felismerni a fontosságát.

Igazán a 2000-es években kezdett hangsúlyosabb témává válni Magyarországon és nemzetközi színtéren is. Az utóbbi időben már mindenki előtt ismert, a társadalmi elfogadottsága pedig nagyon jó, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy a környezetünk, egészségünk és a természet védelme közös érdekünk.

Ma már az emberek tudatosak és sok ismerettel rendelkeznek a környezetvédelem területén, sajnos a gazdaságban most más a helyzet, nincs egészen a helyén a tevékenység fontossága.

És hogyan látja ezt a cégeknél, nekik mi a fontosabb: a törvények betartása vagy, hogy tudatosan ne legyenek környezetszennyezők?

Az előbbi a fontosabb, de ez érthető is. A gazdaság résztvevőire nagyon sok előírás vonatkozik, környezet- és munkavédelmi oldalról is. Ezeknek a rendszere egyre bonyolultabb, egyre magasabb követelményeket és költségeket támaszt az érintettekre. Ráadásul ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kicsi cégekre, mint a nagyokra. A kisvállalkozásoknak pedig nincs saját környezetvédelmi szakembere, hogy önállóan tudjanak ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Mi miatt kérnek leggyakrabban segítséget?

Fő tevékenységi területünk az akkreditált mérések, mintavételek elvégzése mind környezetvédelmi, mind munkatéri területeken: így például hangsúlyos a légszennyezettség mérése. Gyakorlatilag bármilyen üzemnek, aminek kéménye, kürtője van használatban, azt be kell méretni és engedélyeztetni. De gyakoriak a zaj- és rezgés mérésekkel kapcsolatos vizsgálatok is. Mellette még fontosak a munkaegészségügyi vizsgálatok, hiszen ezek szükségesek ahhoz, hogy elkerülhessék a foglalkozási megbetegedéseket, ártalmakat vagy munkahelyi baleseteket.

Ha a szomszédban van egy üzem és én szeretném tudni, hogy a kiskertemre ez hogyan hat tudnak nekem segíteni?

Ezt hívják hatásvizsgálatnak: amit illő az üzem engedélyezését megelőzően a hivatalnak elvégeztetnie, a környezeti hatásokat előre felmérni (légszennyezés, zaj-rezgés, szennyvíz, hulladékok). Sok ilyet végzünk és ez lényeges: a problémákat megelőzni kell, mert utóbb már minden érdekeltnek ez hátrányos lehet.

Igen, sokan meg is keresnek minket utóbb panasszal is, bár ezek illetékessége többnyire a hatóságokhoz tartozik. Ezért tanácsokkal látjuk el az érintettet, hogyan tud bejelentést tenni, hogy elinduljon a vizsgálat. Például egy kistelepülésen a jegyzőnek célszerű jelezni a problémát, egy nagyobb üzem esetén a kormányhivatalnál kell jelezni. Ha ott jogosnak érzik a panaszt, ők végzik vagy az érintettel végeztetik el méréseket, így a bejelentőnek ez jogos esetben nem kerül költségbe. De természetesen vannak olyan helyzetek, amikor a magánszemélyek ragaszkodnak, hogy mi végezzük el a vizsgálatokat. de ez már egy viszonylag költséges történet.

Rendőrségi, bűnügyi esetekben is vizsgálódnak?

Igen, a rendőrséggel napi szinten vannak közös munkáink. Ezekben az ügyekben nekik bizonyítékot szolgáltatni ahhoz, hogy az ügyet továbbvigyék bírósági eljárásra és ehhez adhatunk mi igazságügyi szakvéleményt. De gyakori, hogy bíróságok keresnek meg minket különböző ügyekkel, a zajos rendezvénytől a természetkárosításon át a hulladék elhelyezésig. Sajnos manapság nagyon gyakori hogy az illegális hulladékkal van a legtöbb probléma. Ez érthetetlen és elkeserítő, mert ennek az elhelyezésre rengeteg biztonságos módszer van. Napi szinten foglalkozunk az erdőkben, az utak mentén kirakott, elrejtett vagy a patakokba ömlő ismeretlen anyagokkal.

Hogyha a szomszédom megengedni egy cégnek, hogy az udvarán lerakjanak ismeretlen eredetű hulladékot, akkor én is kérhetem, hogy vizsgálják meg ennek a káros hatásait?

Mi független igazságügyi szakértői irodaként bárkinek állunk rendelkezésre, de a vizsgálatok költségesek és nem vagyunk hatóság, semmire nem tudunk kötelezni senkit. Ezekre a helyzetekre megvannak a megfelelő hatóságok akik kötelesek indokolt esetben az ügyet kivizsgálni, érintetteket kötelezni. A mi szakvéleményünk alapján tud szakmailag megalapozott döntést hozni az eljáró szerv.. Ilyen esetekben a bíró is a szakvéleményekre támaszkodhat, mert lehet hogy csak kisebb szabálysértés történt. Ezt egy laikusnak nehéz megítélni. Sokan például azt hiszik, bontási törmelék nem okozhat nagy kárt. Pedig például ha régi palát is tartalmaz – ami a széles körű elterjedése miatt könnyen előfordulhat – akkor azbeszt is kerülhet a levegőbe, talajba, ami elég súlyos szennyezést is jelenthet és akár bűncselekménynek minősülhet.

Egy munkahelyen, egy üzemben milyen méréseket készíthetnek?

Elvégezhetünk környezeti kibocsátási méréseket, felméréseket, vagyis, hogy az adott cég betartja e az előírásokat vagy túllépi a határértékeket. De készíthetünk a munkavállalót érő hatásokról is felmérést. Vizsgálhatjuk a megvilágítást, a klímát, a levegőt, a zajt vagy a különböző vegyi anyagokat, légszennyezést amivel dolgoznak. Ezek szigorúan szabályozottak, hogy megóvják a dolgozók egészségét.

Volt olyan esetünk, ahol nagyon sok volt a szabálytalanság?

Ez inkább régebben fordult elő, manapság kevésbé látni ilyesmit. Az elmúlt időszakban Magyarországon nagyon sokat javultak a munkahelyi környezetek, kevés a sufniüzem. Utóbbiak általában be sincsenek jelentve, így ha nem buknak le, akkor a hatóságok sem jelennek meg náluk vizsgálatokat végezni. De a cégeknél most már az ilyen katasztrofális helyzetek nem jellemzőek.

Mennyire van benne a munkaadó kultúrában, hogy az egészséges környezetet pluszban is nyújthatják a dolgozóknak?

A vállalatoknak ez elemi érdeke hogy munkavállalója egészséges legyen és igényes környezetben színvonalas munkát végezzen. A munkások is inkább oda mennek, ahol komfortosabban érzik magukat, egészségesebbek a körülmények. De ez nálunk elég jól szabályozott, sok vizsgálatot végzünk erre vonatkozóan: a dolgozók szívesen veszik hogy a munkáltató ezzel is óvja egészségüket. A dolgozók pedig a lábukkal dönthetnek: vagy odébb állnak vagy sem.