A természetközeli életforma, a családi gazdaság szépségéről Keszthelyi Eníd mesélt

Ma már jól működő családi gazdaságot vezetnek, de az isteni szikrától a kezdeti lépéseken át a jelen állapotig eljutni nagy kitartást, sok munkát igényelt. Erről, illetve a természetközeli életforma pozitívumairól Keszthelyi Eníddel beszélgettem.

Az édesapja családja révén a föld és egy régi ház a településen adott volt, de meg kellett várni, hogy az agrárvégzettségű házaspár felszámolja a néhány éves pesti létet, és két kisgyermekkel belevágjon a vidéki életformába. Mivel egyikőjük sem akart a fővárosban pusztán íróasztal mögött dolgozni, kezükbe vették sorsuk irányítását, és idővel leköltöztek Kékkútra. Kezdeti lépésként ki kellett találniuk, mi legyen az, amivel a gyönyörű és varázslatos, magyar Toszkánaként már oly sokszor aposztrofált Káli-medencében érvényesülni tudnak. Az elején számításba kellett venni, hogy az ifjú férjet a munkája egy rövid ideig Pest után Veszprémhez kötötte, így az ötletnek alkalmazkodnia kellett az ingázó életvitelhez. A feleség akkorra már egy ide-je kacérkodott a gyógynövényekkel, így némi utánajárás és a hely miliője kapcsán a választásuk a levendulára esett, mivel az bírja a szárazságot, nincs kártevője, és még hasznosítani is lehet.

– 2011-ben ültettük el az első ezer, Tihanyból szárma- zó francialevendula-tövet, melyek virágából a következő évben levendulaszörpöt készítettem. A terméket kézzel festett, édesanyám grafikájával díszített üvegekben kezdtük el a vevőkhöz eljuttatni a közeli termelői piacon. Rövid időn belül sikert aratott a fogyasztók körében, és néhány év után kiérdemelte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védjegyét is. Az érdeklődésen felbuzdulva bővítettük az ültetvényt, remélve, hogy a közel kétezer tő termése már ki tudja elégíteni az igényeket. Így is történt. A levendulának az ezerarcúsága folyamatosan bontakozott ki előttünk, nem véletlen, hogy ez a növény érdemelte ki a 2018-as év gyógynövénye előkelő címet. Ma már levendulazselét is készítek, amivel egy különleges gasztronómiai utazásra csábítjuk az ínyenceket, húsok és sajtok mellé kóstolva meghatározó ízélményt nyújt. Az édesszájúaknak kedvezve édesanyám kalácsát idéztem fel magamban. Egy nüansznyit újragondolva, a levendula egyedi ízvilágával csipetnyit megfűszerezve, alkalmanként levendulás kaláccsal készülök a vendégeinknek. Az aromás, illatos növénynek a bőrápolásban nyújtott jótékony szerepéről sem akartunk elfeledkezni, így a 2016-os évtől illóolajat és a levendulavizet is készítünk újdonságként – avatott be Eníd a részletekbe.

A gyermekeik részesei az egésznek, a szörpkészítésnél sokszor segédkeztek, facsarták a citromot vagy öntötték a cukrot – mesélte az édesanya. A fiúgyermek szabad idejében édesapja árnyékaként szinte mindig a közelében van, nézi, hogyan kell a tehenet fejni, és megtanulja, miként kell a nyulakat, juhokat etetni.

– A piacos időszak alatt az emberek megismertek minket és a termékeinket. Amikor a történet odáig jutott, hogy már házhoz jöttek, akkor kitaláltuk, hogy reggelizőteraszt működtetünk a szezonban, és azt kínáljuk a hozzánk érkezőknek, amit mi készítünk. Akkoriban már bővült a gazdaságunk tehenekkel, így tudtunk házi tejet is kínálni. A férjem a sajtkészítésbe is beletanult. Évről évre fejlődünk, az új ötletek folyamatosan visznek előre minket, de arra odafigyelünk, hogy a hely otthonos bája, a hozzánk érkezőknek a feltöltődés garanciája megmaradjon. A munka nem mehet a családi élet rovására, nem szabad kiégni, csak így lelhetünk benne mi is örömet. A gyermekeink egyszer kicsik, és ki kell élvezni minden közösen töltött értékes pillanatot, mert egy szempillantás alatt felnőnek. Boldog és élményekben gazdag a gyermekkoruk. A természet közelségéből adódó szépségek által, az állatok gondozásán keresztül a munka értékén át, a vendégekkel történő kommunikáció során személyiségük a tudásukkal párhuzamosan fejlődik – zárta gondolatait az édesanya.

Az életet élni kell, nem pedig túlélni, talán ezért is döntöttek úgy, hogy azzal foglalkoznak, amiben kedvüket lelik, egy olyan életmódban, amilyenre vágytak. Az életformájukból adódó eszmeiségen, a lelki táplálékon túl pedig – gazdaságuknak hála – minőségi ételeket fogyasztanak, egészséges alapanyagokhoz juttatva a családot és természetesen azon vendégeket is, akik megízlelték, milyen a kertben „felejteni” magukat egy időre, egy finom sajt és egy pohár gyógynövényes szörp társaságában.

Értékes gyermekévek

A házaspár gyermekei nem az okostelefonokkal és a tévénézéssel töltik a szabad órákat, hanem sokszor önként a szüleik segítségére vannak, miközben észrevétlenül rengeteget tanulnak magáról az életről. Úgy nőnek fel, hogy látják, amint a szülők a mindennapokban egy adott célért dolgoznak. Érzik, hogy mi a munka értéke, és ez egy óriási pozitívum.