2018.04.24. 17:30
A teljes és független életért képzik a vakvezető kutyákat
Három éves korukban kezdik meg a felelős munkát gazdájukkal a labradorok és golden retrieverek. A négylábúak addig is folyamatos képzésben részesülnek, akik később megváltoztatják, teljessé teszik sok ember életét, fogalmaz Mezősi Tamás, a miskolci Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány elnöke.
Mezősi Tamás elnök: teljes életet élhetnek az érintett emberek a vakvezető kutyákkal Fotó: Baráthegyi Alapítvány
150 vakvezető kutya él idehaza
Magyarországon 10 ezer vak ember, és 80 ezer látássérült él. Nem minden látássérült igényelne maga mellé társat, de nagyon sokan vannak, akik viszont szeretnének, fogalmaz Mezősi Tamás. Hozzáfűzi, összesen 150 vakvezető kutya él idehaza, természetesen sokkal többre lenne igény, de a közakadozásból működő, összesen három vakvezető kutyakiképző iskola, és az anyagiak ezt teszik lehetővé. Példaként említette, Angliában évente ezer vakvezető kutyát adnak át, itthon huszonötöt. Az elnök elmondta, labradorok és golden retrieverek a legalkalmasabbak erre a feladatra. Ezek a kutyák erre a célra kiválasztott szülőpároktól, és családok felajánlásával kerülnek hozzájuk.
A vakvezető ebek három évesen kezdik meg a felelős munkát gazdáik mellett, addig folyamatos képzésben részesülnek. A felkészítés kölyökneveléssel kezdődik, mely a kutya 12-15 hónapos koráig tart, amit az egyesület önkéntesei végeznek családoknál, amikor például a türelmet, a járművön történő közlekedést tanulják meg. Ezután jön a 6-9 hónapos kiképzés, amit már szakképzett kiképzők végeznek. Ezt követi kutya és gazda közös felkészülése körülbelül 3-9 hónapon át, majd kutya és gazdája jogszabály által előírt közlekedésbiztonsági vizsgát tesz, amikor már boltba is mennek, átkelnek az utcán, járművön utaznak.
-Az eb kiválasztásánál fontos a jó múlt, a megfelelő háttér, az együttműködő készség, hogy akarjon az emberrel együtt dolgozni, és érzékenysége legyen arra, hogy emberre vigyáz, fogalmazott az elnök. Hozzáfűzte, lényeges a higgadtság, a kiegyensúlyozottság, hogy nehezen lehessen őket megzavarni, kell jó koncentráló készség, térérzékelés és tájékozódási képesség, közömbösség más állatokkal szemben, mindez kiképzés közben derül ki. A munkába több kutyát vonnak be, végül kevesek lesznek alkalmasak a vakvezetésre, de például kitűnő mentőkutyák lesznek.
Minél több rászoruló élhessen független, önálló és biztonságos életet
A vakvezető kutyák általában 10-12 éves korukban mennek nyugdíjba, de az emberek többsége maga mellett tartja őket. Aki nem képes erre, az egyesülethez kerül az eb, ahol az önkéntesek nagy szeretettel fogadják be őket. Mezősi Tamás felidézte, 2006 óta azért dolgoznak, hogy javítsák a látássérült emberek életminőségét vakvezető kutyák kiképezésével, átadásával. Céljuk, hogy minél több rászoruló élhessen független, önálló és biztonságos életet. A vak embernek a kutya társ és segítség egyben, biztosítja gazdája biztonságos közlekedését, ezzel a világ kinyílik az ember előtt, életminősége nagyban javul. Mezősiék iskolájától Veszprém megyében Nelsont helyezték ki elsőként, aki Ajkára, Milán mellé került. Az ebeket ingyen adják azoknak, akik kérik tőlük. A kutya kiválasztásakor nagyon megnézik azt, hogy természetében minél tökéletesebben összhangban legyen a gazdijával.
A kérdésre, hogy mi mindent tud egy ilyen kutya, sorolja: amikor rajta van a hám, gazdája mellett, kicsit előtte haladva, egyenletes tempóban, nem túl erősen húzva „vezet”. Segíti gazdáját az irányoknál, hogy véletlenül se lépjenek le a járdáról. Megállással jelzi a le-, és fellépőket: a járdaszéleket, lépcsőket. Megtanulta az irányokat (jobbra, balra, előre, fordulás), megtalálja a buszmegállót, helyet keres a buszon, oda tudja vezetni a gazdáját a zebrához, épületek bejáratához, bank automatához. Ha lehetséges, kikerüli az embereket, úthibákat és az összes olyan akadályt, amelyek a gazdájának nehézséget jelentenének, ha csak a fehér bottal közlekedne. Azt is tudja, hogy néha meg kell tagadnia a kapott parancsot. Utasításra sem megy tovább, ha az úton gödör, vagy kikerülhetetlen akadály van. Ha segítséget ajánlunk fel vakvezető kutyával közlekedőnek, a kutyával ellentétes oldalról közelítsük meg az illetőt. Munka közben ne simogassuk meg az ebet, de máskor is csak a gazdája engedélyével, és soha ne kínáljunk élelmet a négylábúnak. Ha mi is kutyával vagyunk, ne engedjük oda a dolgozó vagy várakozó vakvezető kutyához, és soha ne álljuk el a vakvezető kutya útját!