Végvári vitézi viselet, bárddal, lándzsával, szablyával

A Wathayak idején volt az egyik fénykora a cseszneki várnak, ezért ebbe a korba illik a mai várkapitány új ruhája. Kora újkori, XVI. század végi, XVII. század eleji viselet, az akkoriban a legátlagosabbnak, legjellemzőbbnek számító inget, nadrágot szerezett volna Amberger Dániel, mert az valóságos, nem színpadias, jelmezszerű. Viszont a süvegére három strucctollat tűzött, ami – ahogy egykor is – a rangot jelöli. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a strucctoll a török divat hatására jelent meg a magyar öltözetek kiegészítőjeként, a hódoltság alatt csereberélték az emberek a díszeket. Arról szintén beszélt a szakember, hogy akkoriban a szegénység miatt csak keveseknek adatott meg, hogy páncélzatuk legyen, és az a tehetősek esetében is elvesztette jelentőségét, mivel a puskalövés átütötte a vértet. 

A fotón, ami a legutóbbi napnyugta utáni várvezetésre készülődés közben készült Dánielről, még nem látható a viseletéhez illő marhabőr csizma, azóta sz is rendelkezésére áll. Van az öltözetéhez bárdja, lándzsája, és övére, övszíjára szablyát csatolhat. Nem csoda, hogy egyre több várlátogató szeretne vele közös fényképen szerepelni. 
A Himfy Bandérium segített a korhű, a korabelihez hasonló anyagok, szabásvonalak kiválasztásában, a török korra jellemző, történelmileg hiteles összeállítás megtervezésében a várnagyi feladatokat ellátó férfinak és szintén a hagyományőrző csoport szervezésének köszönhető, hogy várkisasszonyválasztás, hírvivőviadal, apródpróba volt nemrégiben Cseszneken, július 15-én pedig a középkori étekmustrára benevezetteket várják.