Védik a fiatalkorúakat

A munkaviszony létesítésével és a jogszerű foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatott az országos munkavédelmi és munkaügyi roadshow veszprémi állomásán Jákli Tibor munkaügyi szakértő. Elmondta, a munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt) határozza meg. Fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatához törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ilyennek minősül az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

Az Mt. szerint a munkaviszony létesítése körében és a munkavégzés során is érvényesülnek a fiatalkorúak védelmét szolgáló szabályok. Így például a fiatal munkavállaló éjszakai (22,00-6,00 között) munkát nem végezhet, részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló számára minden héten legalább két pihenőnap jár. Jelezte, a munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig - be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya - azon túlmenően, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként - egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a munkavállaló kockáztatja azt is, hogy nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért számon kérni a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. Ennek kötelezően tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, rendelkezni kell a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő), valamint a munkavégzés helyéről.

Beszélt az egyszerűsített-, valamint a közfoglalkoztatásról is. Ha a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja (egyszerűsített foglalkoztatás). Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott foglalkoztatás, célja, hogy az aktív korú, munkaképes, a munkaerőpiacról kiszorult munkavállaló bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A jogviszony a közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott által írásba foglalt szerződéssel, kizárólag határozott időre jön létre.

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, azonban a minimálbért (bizonyos esetekben a garantált bérminimumot) a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia!