2014.05.07. 15:00
A turizmusra és a Balatonra szánt uniós források fontosabb felhasználási irányai
Az elmúlt években sok kritika érte az uniót, hogy a támogatásként adott pénzt sokszor értelmetlen, felesleges, de legalábbis nem a legfontosabb, legsürgősebb fejlesztésekre kellett költeni.
Az unió persze megszabja és korábban is megszabta a fő irányokat, de hogy pontosan mire is lehetett aztán felhasználni a pénzeket, azt már az itthoni elképzelések alapján határozták meg. Most megint egy ilyen tervezési időszakban járunk, amikor lehet jól és rosszul is dönteni a pénzek sorsáról. Igaz, a hajó, a döntési lehetőség már részben elment, mert korábban már elkészült sok olyan alapdokumentum, amire építve a további terveket készítik.
A turizmus és jórészt a Balaton esetében ilyen meghatározó dokumentum a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (NTK), aminek a társadalmi egyeztetése ősszel már lezajlott. Erre utalt dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára is, aki a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén adott tájékoztatást a tárca céljairól szándékairól, a következő uniós költségvetési ciklusban várható támogatások felhasználási terveiről.
Mint mondta, az NTK-ban meghatározott főbb célok számukra itinerként kezelendők a Ginop (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) tervezése során.
Horváth Viktória a tervekről (Fotó: Győrffy Árpád)
A kiemelt célok között említette, hogy a turizmus a jelenlegi 8,8 százalékos GDP- részesedésből érje el a tíz százalékot, a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma pedig 50 százalékkal növekedjen a következő tíz évben. Ha a valóságban nem is lesz ekkora növekedés, legalább legyen látható a statisztikákban az a munkavállalói létszám, akik valóban a turizmusban élnek, ott foglalkoztatják őket – tette hozzá.
A szakmai célok között 2024-ig el szeretnék érni, hogy Magyarország legyen a világ első harminc országa között a turizmus versenyképessége alapján. A versenyképesség mellett a minőség a legfontosabb fogalom, ami a munkát meghatározza. Kapacitásunk van nagyjából elég, a fő kérdés, hogyan szolgáltassunk, mit és kinek akarunk eladni, mondta.
A fő célok között sorolta még a legfontosabb nemzeti turisztikai termékek meghatározását, sikeres fejlesztését, piacra vitelét. Szükség van egy stabilan működő turisztikai szervezeti rendszer teljes kiépítésére. A piacok esetében a belföldi és nemzetközi turisztikai alapmutatók javítását, új piacok felé való sikeres nyitást szeretnének megvalósítani. Budapest legyen az európai és közép-európai top- desztinációk között, a Balaton legyen elismert európai üdülődesztináció – határozta meg.
Külön részletesebben is beszélt a Balatonnal kapcsolatos célokról. Ezek közé tartozik, hogy a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb családi tava. Feladat a turisztikai infrastruktúra családbarát fejlesztése, illetve a vízparti tömegturizmus helyett egyedi, komplex termékkínálat kialakítását, „új szezonok” felépítését szeretnék megvalósítani. Ennek érdekében az egymással határos települések csoportjainak közös tematikus profilt kellene kialakítani, a háttértelepüléseket intenzívebben be kellene vonni a kínálatba. Erősíteni akarják a minőségi szolgáltatások iránti elkötelezettséget, a nemzeti értékek mint egye-diség kiemelését, a fogyasztóvédelmet és akadálymentes turizmus lehetőségeit, a fenntarthatósággal, környezettudatossággal, biztonsággal, társadalmi és szakmai felelősségvállalással kapcsolatos pozitív hozzáállást. A támogatások több operatív programon keresztül érkeznek majd. Hogy mire mennyi és hogyan, az még nagyban függ a különböző szintű további tárgyalásoktól is.
