Itt az olcsó Kína vége

Az elmúlt évtizedekben Kína legfőképp alacsony nyersanyagköltségeiről, olcsó és bőséges munkaerő-forrásáról, tömegben gyártott áruiról volt híres. A reform és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése után nyugati vállalatok tízezrei költöztették át gyártóegységeiket a kelet-ázsiai országba költségmegtakarítás céljából. A cégek évekig élvezték az ország nyújtotta versenyképességi előnyöket, miközben Kína éves szinten 10 százalékos gazdasági növekedést produkált. Az olcsó termelés és árucikkek ideje azonban lejárt, a jövőben a világnak egy drágább Kínával kell számolnia. A kínai exporttermékek ára a tavalyi év során átlagosan több mint 11 százalékkal nőtt. Ennek oka elsősorban az éves szinten 5,4 százalékos infláció következtében növekvő nyersanyagköltségek és emelkedő munkabérek, a központi bank szigorú monetáris politikája következtében szűkülő hitelfelvételi lehetőségek, valamint a jüan felértékelődése.

A kivitelre szánt ruházati termékek például csak július hónapban 24,7, a cipők 18,5 százalékkal drágultak. A termelési költségek növekedésében az országos szinten problémát okozó energiahiány és a növekvő környezeti költségek is hozzájárulnak. A drágulást a központi vezetés gazdaságpolitikája is fokozza. A legszegényebbek életszínvonalának emelésére és az inflációval lépést tartandó Kína tavaly 24 tartományában illetve autonóm területén és tartományi jogú városában átlagosan 22 százalékkal emelte a minimálbéreket. A jelenlegi ötéves terv ideje alatt (2011-2015) legalább 13 százalékos emelkedés garantálása a cél - áll a vezetés terveiben. A gazdasági szerkezetátalakítás szintén a drágulás irányába mutat. Az exportorientált termelőipari súlypont helyett a következő években az import növelése és a belső kereslet fellendítése a vezetés célja. A vásárlási láz fellendülése a hazai árakat is felfelé hajtja majd, tovább táplálva az inflációt. Ugyanígy, a társadalom elöregedése is a fent említett hatásokat fokozza. Kínában a következő években komoly gondokat okoz majd a munkaképes korú lakosság arányának csökkenése, s a fiatal utánpótlás hiánya. A 14 éves vagy annál fiatalabb lakosok aránya 2011-ben már csupán 16,6 százalékot tett ki. Ez munkaerőhiányhoz vezet, a kínálat szűkössége pedig felfelé hajtja majd a béreket. Egyes iparágakban már most is munkáshiány mutatkozik, mind a képzett, mind a képesítés nélküli dolgozókat illetően.

Szerencsi Ágnes, az MTI tudósítója jelenti