2012.01.31. 16:22
Vékonyabb borítékok 2012-ben?
Budapest - Az már nem titok, hogy az átlag alatti jövedelmeket hátrányosan érintik a parlament által tavaly elfogadott adóváltozások. A munkavállalók többsége azonban ezekben a napokban szembesül először azzal, hogy esetleg vékonyabb lesz a borítékja, kevesebb pénzt visz haza, mint korábban. Kik járnak jobban és kik rosszabbul? És vajon az alacsony jövedelműek hányad része számíthat a kormányzat által ösztönzött, ám részben a munkaadókra terhelt bérkompenzációra? – kérdeztük a szakértőt.
- Az idei személyi jövedelmeket érintő adóváltozások egyértelműen elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan, mivel január elsejétől megszűnt az adójóváírás – szögezte le Gerendy Zoltán, az egyik vezető hazai adótanácsadó cég elemzője. - A negatív hatást csupán részben tudta ellensúlyozni, hogy a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) az idén már csak a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet terheli. További tehernövekedést ró a munkavállalókra az egészségügyi hozzájárulás egy százalékos emelkedése is. Mindezek hatására a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme - béremelés híján - csökken, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek ezúttal is jobban járnak, akárcsak az előző évben – mutatott rá.
Világosan látható, hogy az adójogszabályok éppen a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezőket érintik a leghátrányosabban: ha nincs a gyermek a családban, a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is. Árnyalja ugyanakkor a képet a minimálbér közel húsz százalékos emelése: mindazok, akik a tavalyi 78 ezer forint helyett idén már havonta 93 ezer forintra lesznek bejelentve, a tavalyi 51 090 forint helyett az idén közel húsz százalékkal többet kapnak kézhez – tette hozzá. (Több mint 15 százalékkal nő a garantált minimábéresek jövedelme is; kormányzati forrásból származó adatok szerint a minmálbér kötelező növelése összesen mintegy nyolcszázezer munkavállalót érint.- a szerk.)
A tényekhez tartozik, hogy a nettó jövedelmek jelentős rétegeket fenyegető romlását megakadályozandó, a kormányzat több eszközzel is ösztönzi a béremelést annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalmazott nettó keresete csökkenjen ebben az évben. Egyrészt jogszabály mondja ki, hogy az a munkáltató, aki nem hajtja végre a rendelet szerint tételesen meghatározott elvárt béremelést, két évig kizárja magát a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból. Másrészt az állam 21 milliárd forint pályázható támogatást is nyújt a nettó bérek szinten tartásához.
- De vajon hányan lesznek olyan munkavállalók, akik februárban ennek ellenére is kevesebb pénzt kapnak kézhez?- tettük fel a kérdést.
Elemzőnk szerint a minimálbér 15 ezer forintos emelése eleve sok vállalkozás számára jelentős plusz teher, így - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint - a bérkompenzációval a cégek mintegy fele tud majd élni. Az állami támogatás feltétele ugyanis egyrészt az, hogy a cégnek nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozása, illetve, hogy a béremelést teljes körűen kell végrehajtani, vagyis a munkáltatónak vállalnia kell, hogy az év során nem lesz létszámleépítés. Ez sok hazai cég számára szintén csaknem teljesíthetetlen elvárást jelent. A vállalkozások számára nehézséget okozhat az is, hogy a bérkompenzációt segítő támogatáshoz leghamarabb áprilisban juthatnak hozzá, ha egyáltalán elnyerik a támogatást. Ezeknél a cégeknél januárig visszamenőleges lehet majd a béremelés, a dolgozók februári borítékjába azonban – kevés kivétellel – addig csupán ennek ígérete, konkrétan pedig a csökkentett nettó bér kerül majd.
Gerendy Zoltán szerint egyelőre bizonytalan, hogy annak a csaknem két millió munkavállalónak, akinek most csökken a netto jövedelme, hány százaléka részesül majd bérkompenzációban. Az biztos, hogy pozitív változást a borítékjukban csak az átlagjövedelem felett keresők éreznek majd. Még hozzátette: - A 2013-as szja-tervek a szuperbruttó teljes kivezetését tartalmazzák, s ez szintén nem az alacsonyabb jövedelműek problémáira jelent megoldást. Úgy vélte azonban, hogy ezt a forgatókönyvet addig még sokszorosan átírhatják olyan gazdasági kényszerek, amelyek aká évekkel kitolhatják az egykulcsos szja teljes körű megvalósítását.
Az eltérő adópozíciók néhány jövedelemkategória példáján
Bruttó bér
93.000 Ft/hó
(2012-es minimálbér)
160.000 Ft/hó
220.000 Ft/hó
350.000 Ft/hó
Nettó bér
2011
2012
+-%
2011
2012
+-%
2011
2012
+-%
2011
2012
+-%
nincs gyerek
69.927
60.915
-12,9%
111.588
104.800
-6,1%
142.868
143.322
+0,3%
217.630
222.856
+2,4%
1 gyerek
76.725
70.915
-7,6%
121.588
114.800
-5,6%
152.868
153.322
+0,3%
227.630
232.856
+2,3%
2 gyerek
76.725
75.795
-1,2%
131.588
124.800
-5,2%
162.868
163.322
+0,3%
237.630
242.856
+2,2%
3 gyerek
76.725
75.795
-1,2%
132.000
130.400
-1,2%
181.500
179.300
-1,2%
288.750
285.250
-1,2%