Időzített támadások - Simor András kitart a bank élén

A Magyar Nemzeti Bank elnökét nem lehet fenyegetéssel, megfélemlítéssel lemondásra kényszeríteni - hangsúlyozta Simor András, a jegybank elnöke, aki a héten rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, hogy a nyilvánosság előtt adjon választ és magyarázatot azokra a támadásokra, amelyeket időzítettnek és ugyanakkor alaptalannak érez. Mint elmondta, a monetáris tanács új tagjainak megválasztása előtt - akikről a MNB véleményét nem kérték ki - egy magas rangú kormányzati tisztviselő beszélgetésre hívta meg, aki egyértelműen feltette neki a kérdést: az új tagok megválasztása után lemond-e?

- A válaszom természetesen az volt, hogy nem, mire ő azt felelte, akkor kemény harc lesz. Majd arról kérdezett, hogy tudok-e a felügyelőbizottság (fb) által folytatott vizsgálatokról.

A jegybankelnök a sajtótájékoztatón is megerősítte, hogy 2013 márciusáig tart a mandátuma, addig teszi a dolgát. A kormányzati tisztségviselőt nem kívánta megnevezni. Ezt követően az fb vizsgálati megállapításait vette sorra. Úgy vélte, hogy a felügyelőbizottság a korábbi menetrendjéhez képest gyorsított ütemben végzett el több ellenőrzést, amelyek előrehozatalát szakmailag semmi nem indokolta, sőt, az idő rövidsége miatt az ellenőrzések standardjainak (formális menetének) szabályait sem tartották be. Nem volt módja például a bank vezetésének a határozattervezeteket időben megismerni és véleményezni, így torz, tendenciózus és megalapozatlan következtetéseket tartalmaznak.

Az MNB felügyelőbizottsága megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak. Ezzel szemben Simor szerint az MNB körültekintően és takarékosan gazdálkodó és transzparensen működő állami intézmény, nincs szégyenkeznivalója - emelte ki. Az elnök tevékenységét nem lehet kettős mércével mérni, vizet prédikálni és bort inni - hangsúlyozta Simor András. Állította, hogy a bank jelenlegi vezetése nagyobb megtakarításokat ért el, mint Járai Zsigmond elnöksége idején. Az fb kifogásolta a bank támogatási politikáját is, pedig az most megfelel a hatályos jogszabályoknak, szemben azzal, amikor Járai Zsigmond volt a bank elnöke. Akkor nem volt átlátható szakmai támogatáspolitikai stratégia, ám művészeti, kulturális célokra százharmincmillió feletti összeget adományoztak a közösből.

Az fb kifogásolta hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké. Simor András szerint jelenleg a Magyar Nemzeti Bank létszáma 25 százalékkal alacsonyabb, mint korábban, a takarékos gazdálkodást pedig a jegybank - még Járai Zsigmond által lefektetett - jövedelempolitikája szolgálja, amelynek lényege, hogy a kis létszámú, de értékes, igényes, magas színvonalú munkára képes szürkeállományt meg kell fizetni. Csak jelzésképpen említette: az fb azt javasolta, hogy a kereskedelmi bankok átlagához igazítsák a vezető munkatársak átlagjövedelmének és prémiumának szintjét, és közben tartsák be a kétmillió forintos korlátot. Ez eleve ellentmondás, hiszen a kereskedelmi bankoknál a vezetők átlagjövedelme meghaladja a kétmillió forintot.

Arra a kérdésre, hogyan tovább, illetve fokozódik-e a konfrontáció a jegybank és a kormány között, Simor András így válaszolt: - Együtt kell élni ezzel a helyzettel és korrekten megválaszolni - ha kell, a nyilvánosság előtt - a felvetődő kérdéseket. Az fb javaslatainak végrehajtása nem kötelező a jegybank számára, de nem zárkózunk el az ésszerű, a költségtakarékosságot és az eredményességet együttesen szolgáló javaslatok elől, amelyek az MNB működését, gazdálkodását javíthatják  hangsúlyozta. Majd Varga Mihályt, a Fidesz gazdaságpolitikusát idézte, aki 2005-ben azt mondta: a kormány kákán is csomót keresve próbál belekötni a jegybankba, de ennek árát a magyar állampolgárok fizetik meg. - A helyzet nem változott - tette hozzá.

Színlelt munkaszerződés gyanúja

Simor András utalt rá, volt olyan vizsgálat is, amelynek során egyáltalán nem kérdezték meg az érintetteket. Például a kommunikációs szerződések esetében, amelyek közül az egyik tanácsadói szerződés vizsgálata során állítólag felvetődött a színlelt munkaszerződés gyanúja, ám ez a határozatba végül nem került bele, majd meglepődve hallotta a médiában. Jellemzően az fb jelentése is előbb került a nyilvánosság elé, mint ahogy a jegybank vezetése megkapta volna - emelte ki.

OLDALTÖRÉS: Ki fenyegette meg Simor Andrást?

Ki fenyegette meg Simor Andrást?

Az MSZP kedden arra szólította fel a Fideszt, nevezze meg, hogy ki fenyegetette Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét - közölte az MTI.

Sós Tamás országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a politikát nem lehet megfélemlítésére, szakemberek megfenyegetésére alapozni, noha ez a szándék egyre többször tetten érhető.

Simor András hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt egy magas rangú kormánytisztviselő megkérdezte tőle, az új monetáristanács-tagok megválasztása után lemond-e a jegybankelnökségről. Hozzátette: nemleges válasza után a kormánytisztviselő azt mondta, "akkor kemény harc lesz". Ezzel kapcsolatban Simor András kijelentette: az MNB elnökét sem fenyegetéssel, sem megfélemlítéssel nem lehet lemondásra bírni.

Rogán Antal szerint Simor András kitöltheti 2013-ig szóló jegybankelnöki mandátumát, és az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy szerda reggeli televíziós műsorban arra szólította fel a jegybankelnököt, hogy nevezze meg "fenyegetőjét" - adta hírül az MTI.

Rogán Antal a TV2 Mokka című adásában Simor András mandátumát firtató kérdésre azt mondta 1998-2002 között többször érte az a vád az akkori kormányt, hogy el akarja mozdítani Surányi Györgyöt a jegybank éléről. Surányi ezzel szemben kitöltötte a mandátumát, és "azt gondolom Simorral is ez a helyzet" - tette hozzá.