Dioxin - Kis mennyiségben is árt

Nem először rémülünk meg ettől a rákkeltő anyagtól. Belgiumban fordult elő már vagy tíz éve, hogy baromfitakarmányba - valószínűleg műszaki hiba miatt - dioxin került. Ez évekre vetette vissza az ország baromfitenyésztését. Később egy sokféle élelmiszerhez használt adalék, a guár gumi fertőződött dioxinnal - erdőtüzek miatt.

A dioxin viszonylag kis mennyiségben is ártalmas az egészségre, azért okoz riadalmat, ha valamilyen ételben megtalálják. Emiatt rendelt el Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Európai Unió hivatalos gyorsriasztási (RASFF) rendszerén keresztül érkezett információ alapján fokozott ellenőrzést a Németországban dioxinos takarmánnyal szennyezett állati eredetű termékek esetleges magyarországi behozatalának megakadályozására. A magyar hatóságok jelenlegi ismeretei szerint nem kerültek fertőzött tojások a hazai piacra. Az élemiszeripari szakemberek szerint a három-öt évente visszatérő gyanút követő vizsgálat nem igazolja mindig, hogy valóban egészségre káros mennyiségben szerepel mérgező anyag az adott országban előállított élelmiszerekben, de arra mindig jók, hogy visszavessék a hírbe hozott országban az adott ágazatot.

Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a magyar mezőgazdasági termelők nyerhetnek ezen a helyzeten. A hazai állattenyésztés leépülésével, amelynek foglalkoztatási és élelmiszer-biztonsági következményeire az elmúlt években rendszeresen felhívták a figyelmet, Magyarország nettó importőrré vált a tej- és sertéshús termékek vonatkozásában. Ennek következtében sok esetben gyanúsan olcsó, bizonytalan eredetű, nyomonkövethetetlen termékek kerülnek a boltokba.

Az évi több tízmillió kilogramm sertéshús és sok száz millió liter tej - illetve abból készült termék - mellett rengeteg, egyes években több száz millió darab tojást is importálunk, ennek egy részét épp a botránnyal érintett térség vállalataitól. A hazai termékek élelmiszer-biztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az uniós normákat is meghaladják, ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta az importtermékek hasonlóan szigorú, átfogó ellenőrzésére már nincs mód, el kell fogadnunk a helyi hatóságok tanúsítási rendszerét. Ebből fakadóan a fogyasztók - eredményes hatósági ellenőrzés hiányában - egyre kiszolgáltatottabbak. A szúrópróbaszerű ellenőrzések nem kellő hatékonyságúak, a botrányok kirobbanását követően elrendelt fokozott ellenőrzések pedig megkésettek.

A MOSZ már évek óta sürgeti az importtermékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az importáruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek. Fel kell tárni erre a konkrét ügyre vonatkozóan is, milyen eszközök alkalmazásával lenne elérhető a hasonló esetek elkerülése. 

A MOSZ több hazai mezőgazdasági szervezettel együtt támogatja az "Eredeti magyar élelmiszer" jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett, akár tudtán kívül, olyan importterméket vásároljon, amelynél sem az alapanyag, sem a végtermék előállítása során nem biztosított a termelési, gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú, szigorú ellenőrzése.

A dioxin rákkeltő vegyületcsoport, vegyipari melléktermék, mely szerves vegyületek klorid jelenlétében történő égésekor vagy klórtartalmú szerves vegyületek égésekor keletkezik. A földgolyó minden részében megtalálható, jelen van a légkörben, a termőtalajban, folyókban és a tápláléklánc minden egyes tagjában. Jelentős mennyiségű dioxint bocsátanak ki a vulkánok és az erdőtüzek is.