Folyamatos csődveszély - Interjú Járai Zsigmonddal

- Milyenek az ország esélyei a válság kezelésére? 

- Nincsenek fényes kilátásaink, a mostani egy mély és elhúzódó világválság, ami Magyarországot - a rossz gazdasági helyzet és a rossz válságkezelés miatt - sokkal mélyebben érinti, mint más országokat. 

Nem látom a kiutat. Vannak ötleteim, hogy mit kellene csinálni, de a kormány ezekkel ellentétes gazdaságpolitikát folytat, ami véleményem szerint rossz irányba vezet. A válság hatására át fog alakulni a világgazdaság, ez egyértelműen látszik.

 De hogy milyen lesz az új világ pénzügyi, gazdasági rendje, hogy ebbe Kína, India, a feltörekvő országok milyen módon épülnek be, az ma még titok. A gazdasági és pénzügyi dominancia, az Egyesült Államok pénzügyi fölénye megszűnőben van, és kialakul egy új rend. 

Én is azt gondolom, hogy mindez az USA-ból fog kiindulni, hiszen Amerika rendkívül dinamikus és megújulásra képes. Ha ők 2011-ben jelölik meg a válság végét, az jó esetben 2012-ben elérhet Európába, és talán Magyarország is olyan állapotban lesz, hogy elindulhat a fellendülés útján.

- Mi vezethetett idáig?

- Az elmúlt esztendők egész magyar gazdaságpolitikája elhibázott, különösen a válság kezelése. Ebben benne van a jegybank gazdaságpo- litikai tevékenysége is. Az egész rendszer rossz, teljesen más válságkezelésre lenne szükség. 

Tavaly október-novemberben az államcsőd kö-zelében voltunk. Végül is egy folyamatos államcsődállapotban vagyunk évek óta. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk visszafizetni a lejáró hiteleinket, mindig úgy fizettünk, hogy fölvettünk egy újabbat, s ebből finanszíroztuk a lejárót. 

Tavaly október óta nem kapunk hiteleket, a csődtől a Nemzetközi Valutaalap mentett meg bennünket. Ha ez a pénz elfogy, félő, hogy ismét a tavaly októberi helyzet áll elő. 

Ennek a következményei a forint drasztikus leértékelése, az egyre növekvő infláció, a nyugdíjak, a bérek reálértékének csökkenése, egy nagy gazdasági visszaesés, majd kezdődik minden elölről.

- Ez lesz a jövőnk? Az államcsőd?

- Azért Magyarország megmarad, túl fogjuk élni, de lényegesen rosszabbul élünk. Legalább annyira súlyos a helyzet, mint az 1929-33-as világválság idején. Ma más a válságkezelés.

Az államok ma megmentik a bankokat, hogy a csőd ne terjedjen át az egész gazdaságra. Ha a bank nem tud hitelt adni a vállalkozásoknak, akkor azok is csődbe mennek, elbocsátják a dolgozóikat, azok nem tudnak vásárolni, ezáltal egy negatív spirál alakul ki. 

A bankok megmentése simítja a válságot, de lehet, hogy éppen ezért tovább fog tartani, és nehéz megmondani, hogy mi lesz a kiút. Ugyanis ha a rosszul vezetett pénzintézeteket az állam megmenti, akkor nehéz egy jó rendszert fölépíteni, nem jön létre a megújulás.

- Pápát a kis- és középvállalkozások jellemzik. Mit jósol ezeknek a jövőre?

- Nagyon nehéz életet. Tulajdonképpen ma nem lehet hitelt felvenni. A válságot pénz nélkül nehéz túlélni, és azt látom, hogy bedugult a bankközi hitelezés, a bankok sem egymásnak, sem az ügyfeleknek nem adnak pénzt. 

Ezért vált fizetésképtelenné a magyar állam is. Ilyenkor kellene a kormánynak, a jegybanknak segítséget nyújtani a bankoknak, rákényszeríteni őket, hogy hitelezzenek a vállalkozóknak, csökkenteni az adóterheket, egyszerűsíteni a bürokráciát, de ebből sajnos nem látszik semmi. 

Azt gondolom, hogy egy folyamatosan lefelé menő gazdaságban leszünk, ahol nem háromszázalékos lesz a csökkenés az idén, hanem öt vagy akár hat.