2020.05.30. 12:19
Ezeket biztosan nem tudta a sárgarépáról
A sárgarépa az egyik legvitamindúsabb gyökérzöldségünk, ám sokszor csak a húslevesben landol.
Forrás: Shutterstock
A béta-karotinban, A-vitaminban gazdag sárgarépának rengeteg jó hatása van az egészségre, érdemes belőle minél többet fogyasztani és nemcsak főzve, hanem nyersen is – írja a Vidék íze.
A narancsszín és a királyi család
A répa a vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval, nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű. Eredetileg még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa.
Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük,
akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.
A szemnek és a bőrnek is jó barátja
A növény fontos biológiai hatóanyaga a béta-karotin, amit a szervezet a szükség szerint A-vitaminná alakítja át. Az A-vitamin pedig nélkülözhetetlen a szem és a nyálkahártyák egészsége szempontjából.
A sárgarépát azért is érdemes tudatosan beiktatnunk az étrendünkbe, mert karotinjai erősítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.
A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően részt vesz a szabad gyökök károsító hatásának megakadályozásában is. A népi orvoslás vizelethajtóként is alkalmazza.
A répa jót tesz a bőrnek is. Rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában.
Kutatások szerint
napi két adag, azaz mintegy 20 dekagramm sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkenti a vér koleszterinszintjét,
ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitrát tartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.
Hámozás, főzés, pépesítés...
A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.
Fogyaszthatjuk, nyersen, főzve, párolva és sütve is. Íze a legtöbb konyhai nyersanyaghoz jól illeszkedik, és nagy előny, hogy egész évben beszerezhető.
A sárgarépát főzve fogyasztva több bétakarotinhoz juthatunk, mint nyersen, mivel a vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin tartalmának csak negyedét képes hasznosítani. A hőkezelés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik. A sárgarépapüré pedig a kisbabák pépes étrendjének fontos részét képezik, mivel jól hat az emésztésre, és megakadályozza a puffadást és a székrekedést.
Tea is készülhet belőle
A sárgarépának a megvastagodott, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk, de nem csak ezt lehet hasznosítani.
Magyarország egyes részein a szárított leveléből mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
Borítókép: illusztráció