Veszélyes és alattomos, de legyűrhető betegség a depresszió

Folyamatosan levertnek és fáradtnak éreztem magam, és semmihez sem volt kedvem, holott nem sokkal korábban született meg az első gyermekem, valamint érzelmi és anyagi biztonságban éltem, meséli Ildikó, aki jó darabig nem tudta, mi lehet a baja. Bár orvoshoz fordult, a tünetek újra visszatértek: szorongott, és úgy érezte, nem tudja teljesíteni a feladatait sem otthon, sem a munkahelyén, míg végül kiderült, depressziós.

A depresszió egy súlyos, testi és lelki tünetekkel járó betegség, a legfőbb oka a biológiai sérülékenység (a központi idegrendszer eltérései), de akkor is kialakulhat, ha valakit sorozatos lelki sérülések érnek.

A betegség spektruma széles, az enyhétől a súlyos elmezavartságig terjed. A tünetek szerteágazóak: a lelki tünetek - mint lehangoltság, kedvetlenség, értéktelenség érzete, bűntudat – mellett testi tünetek is előfordulnak, például hirtelen fogyás vagy hízás, a folyamatos fáradtságérzet, alvászavar, magyarázza Balczár Lajos pszichiáter. A szakemberek akkor beszélnek depresszióról, ha a fenti tünetek két héten át jelen vannak.

Balczár Lajos szerint a pszichoterápiát és a gyógyszeres kezelést együtt érdemes alkalmazni (Fotó: Balogh Ákos)

A depresszióra jellemző tünetek közül Ildikó is küzdött alvászavarral, és a testsúlya is lecsökkent. A rossz érzés állandó fáradtságot és belső konfliktust okozott számára. Felkeresett egy pszichiátert, aki elmagyarázta neki, a depresszióval járó biokémiai folyamatokat, és megnyugtatta, ugyanolyan értékes, mint más. Ezután önismereti és személyiségfejlesztő tréningeken is részt vett, de ezek teljesen nem oldották meg a problémát, mert időnként visszatért a pánikszerű szorongás, bár tudta, hogy irreálisak a félelmei, mégsem tudott szabadulni ezektől a gondolatoktól, amelyek akár napokon át gyötörték.

Mivel a depresszióval a beteg az öröm képességét is elveszíti, ez egy komoly lelki szenvedéssel járó állapot: az agy a jövőre vetíti ki a borús jelent, ezért sokaknál felmerül a kérdés, miért élek? A kérdésfeltevésből pedig gyakran az öngyilkosság gondolata következik, amely szintén a tünetek egyike, folytatja a pszichiáter. A szakember kiemelte, az öngyilkossági szándékot mindig komolyan kell venni. A betegség jeleit a környezet is érzékelheti a hangulat és a viselkedés megváltozásából, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni a beteggel, akinél érdemes rákérdezni, mit érez. Ha megjelent az öngyilkosság gondolata is, kórházi kezelésre van szükség. A veszprémi kórháznak nincs pszichiátriai osztálya, a veszélyeztető állapotban a sürgősségi osztályra kerül a beteg, ahonnan vizsgálat után indokolt esetben az intézmény pszichiátriai osztályára, Sümegre helyezik át. A pszichiátriai gondozóban beutaló nélkül is fogadnak betegeket, akiket a kezelés után hosszú ideig figyelemmel kísérnek.

A betegség megjelenése az adatok szerint kétszer gyakoribb nőknél, mint a férfiaknál: a gyengébb nem tagjainál a felnőtté válás időszakában, a szülés után, valamint a menopauza idején is halmozottan fordulhatnak elő a tünetek. Az életkor előrehaladtával a depresszió előfordulási gyakorisága megnő. Genetikailag nem feltétlenül öröklődik, a családon belül a viselkedési mintákat és egyfajta lelki sérülékenységet azonban megtanulhat a gyermek. A szakember felhívta a figyelmet, a depresszió sokszor nem csak egy trauma vagy negatív esemény – hozzátartozó halála, válás, súlyos betegség, munkahely elvesztése – után jelenhet meg, hanem egy pozitív érzelmi töltetű stresszes időszak végén is, például házasságkötés vagy sikeres vizsgaidőszak után. Szerinte ez azért van, mert egy hosszan tartó, sok erőfeszítést igénylő folyamat jelentősen megterheli a szervezetet és a stresszrendszert, valamint közvetve az agyat.

A statisztikák szerint a betegek alig negyede áll kezelés alatt. A depresszió súlyosságát a WHO kutatása is jelzi, eszerint 2020-ra a második helyre kerül a halálozásért és munkaképesség romlásáért felelős betegségek rangsorában. Jelenleg a harmadik-negyedik helyen van.

Ildikó azt tanácsolja, ha valaki hasonló tüneteket tapasztal magán, minél előbb forduljon szakemberhez, mert akkor hamarabb kiderül, hogy biokémiai folyamatok állnak-e a háttérben. A depresszió kezelésében a pszichiáter szerint a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés együtt hatékony. Megjegyezte, az antidepresszánsok és hangulatjavító gyógyszerek azt a képességet állítják vissza, hogy az illető által megtapasztalt pozitív élmények jó érzéseket hívjanak elő benne.

Mivel visszatérésre hajlamos a betegség, aki már túlesett egy depressziós időszakon, negyven százalék az esélye, hogy újra bekövetkezik, aki kétszer került ilyen állapotba, annál hatvan, akinél három depressziós epizód volt, annál valószínű, hogy újra bekövetkezik. Utóbbi esetben az antidepresszánsok mérsékelhetik a betegség újbóli megjelenésének esélyét. (A cikkben a beteg nevét kérésére megváltoztattuk.)