Előtérben a hitélettel foglalkozók

Remélem, hogy  az egyházi törvény a gyakorlatban  rácáfol az ellenzéki pártok  aggodalmaira, és a parlament nem politikai érdekek mentén, hanem objektív kritériumrendszer alapján minősíti  majd egyházzá az erre pályázókat, nyilatkozta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Így azokat az egyházakat, amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, az év végéig  bejegyezhetik. "Ki fog derülni, hogy nincs közel háromszáz valódi egyház Magyarországon, de jóval több van, mint a jelenleg elfogadott tizennégy. Mindenképpen pozitívum, hogy van új egyházi törvényünk." Az elnök-püspök reményét fejezte ki, hogy a "bizniszegyházakat" kiszűrik, és a tényleges vallási tevékenységet nem végző üzleti vállalkozások nem kaphatnak többé egyházi státust.

Pozitív fejlődés, hogy a hitélettel foglalkozó egyházak előtérbe kerülhetnek, mondta  Kuti Géza, a veszprémi református egyházmegye esperese is, aki örül annak, hogy az egyházzal, az egyházakat érintő kérdésekkel foglalkoznak az emberek.

- Egyházi törvénykönyvünk a lelkiismereti szabadságot biztosítja, úgy fogalmaz: azt a hívő ember   "önmagára nézve kötelezőnek ismeri el". Az állami törvény kötelező erejű, de akkor éri el igazán a célját, ha elősegíti ezt a lelkiismereti szabadságot. Az embernek nemcsak jogai, de kötelezettségei is vannak, ennek megértésében segít a törvény. Az egyház a Szentírás törvényein alapul, a tízparancsolat általános erkölcsi törvény számunkra, Jézus kettős parancsolata - Szeresd az Urat, a te Istenedet és szeresd felebarátodat - vezeti életünket.

A Derű Egyház még a törvény elfogadása előtt jelezte, a tervezet sok törvényellenes pontot tartalmaz. Rózsahegyi Márk szerint "a kormány az új törvénnyel több problémát csinál, mint ha nem tett volna semmit: olcsóbb lett volna, ha csak annyit mondott volna, hogy az egyházak néhány évig (amíg válság van), nem kapják meg az egy százalék kiegészítést; igaz, a nagy egyházak átlag több százmilló forinttól, a kicsik meg százezrektől esnének el, de ezt megértené mindenki. Az nem fogadható el, hogy egy törvény célja egy adott közösség működésének ellehetetlenülése legyen. Magyarország egy befogadó, sokszínű, demokratikus ország, melyben élni nemcsak kiváltság, hanem célkitűzés is."

A sokszínűségre és a befogadásra jellemző, hogy az Országgyűlés a Hit Gyülekezetét is elismerte egyházként, holott ezzel kapcsolatban a többi felekezet és az állampolgárok véleménye is megoszlott, többen nem vették jó néven a döntést. Grósz István, a Hit Gyülekezete balatonfüredi lelkésze elmondta:  a  Hit Gyülekezete 1989-óta bír egyházi státusszal. Az Országgyűlés ezt a státust erősítette meg az elmúlt héten. A  parlament erős legitimációt adott  a gyülekezet számára, de  ez már az egyházi törvény elfogadása előtt egy héttel megtörtént.

- A Hit Gyülekezete jelentős társadalmi  támogatottsággal bír, közintézményeink, iskoláink az egész országot lefedik, jelentős közhasznú tevékenységet látunk el. Azt, hogy teológiai értelemben ki az egyház, egyedül Isten igéje hivatott eldönteni. Társadalmi szempontból egy egyház megítélése akkor korrekt, ha objektív mérce alapján mérik a teljesítményét, és ennek alapján értékelik munkáját. Teológiánk alapja a Szentírás, híveinket az Írás eltökélt megtartására biztatjuk. Fontos,  hogy ezt ne  a  törvényszegéstől való félelem, hanem Jézus Krisztus szeretetének érintése inspirálja. Az elmúlt évtizedekben a Hit Gyülekezete az egyszázalékos  adófelajánlások szerint  hazánk negyedik  legelfogadottabb vallásfelekezetévé vált.  A gyülekezetbe járó hívek között az átlagnál  kevesebb a válás, az abortusz, a kábítószer- és alkoholfüggőség, a dohányzás, de  lényegesen több a nagycsaládos, a munkahelyteremtő vállalkozó vagy  a társadalom hasznos tagjává lett egykori bűnöző. Egyházi státusunk megerősítésében nem  politikai paktum, hanem e társadalmi értékek elismerése vezette az  Országgyűlést.

Krisztus egy egyháza

Az új egyházügyi törvény megalkotásával a kormány rendre törekszik, mondta Nagy Károly kanonok, aki lelkipásztori véleményét osztotta meg velünk.

- Jézus Krisztus egy egyházat alapított. A tanítványok azt a küldetést kapták, hogy menjenek a világba, hirdessék az evangéliumot, kereszteljék meg az embereket - hangsúlyozta Nagy Károly. - A  történelem az egyházban változásokat hozott; volt, amikor beleszóltak az egyház életébe, amikor a világhatalomban is részt vett az egyház, megjelentek a reformok, a protestantizmus. Az együttműködést próbáljuk megvalósítani az ökumenében: Krisztus elképzelése, hogy egy pásztor legyen és egy nyáj. Fel kell vennünk a harcot a társadalmi élet igazságtalanságai ellen  és hirdetnünk kell a tiszta evangéliumi igazságot. XVI. Benedek pápa szorgalmazza  Assisiben a világ vallásainak vezetőit e közös feladatok elvégzésére. Sok a párbeszéd zsidó hittestvéreinkkel,  akik az Ószövetség választott népe.

A plébános szerint a törvényben érezni lehet, hogy a kormány rendre törekszik. Egyházak azok, melyek hirdetik az evangéliumot,  ahol az  életté válik. Az  törvény  igyekszik kiszűrni azokat,  melyek  küldetésében nem szerepel a karitász,  a remény, hogy elérkezünk Isten országába, távol áll tőlük a hit, inkább manipulációval, üzleti érdekekkel próbálkoznak "közösséget" teremteni. Az első tizennégy kiválasztott egyháznál e pozitív kritériumokat vette figyelembe az Országgyűlés. A törvény segítséget nyújt az országnak hitében, erkölcsében felemelkedéséhez, a békességet hirdetve próbálja az emberek lelki igényét kielégíteni, Istenhez vezetni.

Igaz Béke Egyház, A Metafizikai Hagyomány Egyháza, Az Univerzum Egyháza, Szeretet Szövetség, Boldog Évek  Közösség,  Csend Hangja Egyház, Derű Egyház, Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend, Ezoterikus Tanok Egyháza,  Közösség a Születés Méltóságáért, Magyar Jövőbelátók Egyháza. A felsoroltakat  az   Országgyűlés   nem ismerte el egyháznak, ám a későbbiekben  pályáz- hatnak erre a minősítésre, ha megfelelnek  az új törvény által  az  egyházakkal szemben  támasztott követelményeknek.

Az egyszázalékos  adófelajánlást elfogadó  közösségek listája hosszan folytatható: Tiszta Lelkű Emberek Egyháza, A Tevékeny Szeretet Közössége, Hiszünk és Cselekszünk Kisegyház... Jól hangzó nevek, bárki kitalálhat hasonlókat. Pontosabban kitalálhatott a  mostani törvény előtt, mert ezután csak  azokat az egyházakat jegyzik be, melyek  valóban  hitéleti tevékenységet folytatnak. Vannak  kérdések, lehet azon vitatkozni, a  metodista egyház miért nincs, a Hit Gyülekezete miért van benne a felsorolt tizennégy egyházban, ám  a lista nyitott, minden, a kritériumoknak megfelelő közösség esélyt kaphat. De valami elkezdődött: tisztánlátás, rendrakás. "Rendezni végre közös dolgainkat."