Szabadságot vissza nem adunk!

Nézőpont kérdése, hogy bürokráciacsökkentésről vagy a munkavállalói jogok megnyirbálásáról van szó. A tervek szerint a kormány megszüntetné a szabadságok jelenlegi bonyolult szabályozását, jelenleg ugyanis a dolgozók életkorától és gyermekeinek számától is függ. A jövőben  a tervek szerint mindenkinek ugyanannyi  járna. A szabadság időtartamának csökkentési tervét továbbá azzal is indokolják, hogy a versenytárs országokban is kevesebb jár, életkortól függetlenül 20-25 munkanap, miközben hazánkban életkortól függően 20-30 munkanap jelenleg a pihenőidő. A Nemzetgazdasági Minisztérium elképzelései szerint a bürokráciacsökkentő programmal 0,5 százalékos foglalkoztatottságiszint-javulást, illetve 50 ezer új, legális munkahelyet nyerne Magyarország.

A tervezet a munkavállalók és a szakszervezetek körében kiverte a biztosítékot. Utóbbiak egészen más adatokkal példálóznak, ezek szerint sokkal jobb a helyzet például a szomszédos Ausztriában, mint nálunk, hiszen a "sógoroknál" a szabadság mértéke 25 év szolgálati időig 30 munkanap, azt követően pedig 36 munkanap. Németországban még több idő jár a pihenésre: az alapszabadság 28 nap minden munkavállalónak. Ettől a munkaadók eltérhetnek, de csak felfelé. Szlovákiában minden alkalmazottnak évente legalább 4 hét - azaz 20 munkanap - szabadság jár, aki viszont 18 éves korától legalább 15 évet dolgozott, az 5 hétre, azaz 25 napra jogosult. Így tehát egy 33 éves szlovák dolgozó 25, míg egy ugyanilyen életkorú magyar "csak" 24 napot pihenhet.

Romániában pedig minden ledolgozott hónap után jár 1,75 nap szabadság, azaz éves szinten 21 nap fizetett szabadságot kapnak a dolgozók.

A GKI Gazdaságkutató foglalkoztatáspolitikai szak-értője, Adler Judit szerint a szabadság megrövidítése nemhogy növelné a versenyképességet, hanem inkább csökkentené, ugyanis fáradt emberektől nehéz csúcsteljesítményt várni.
Munkapszichológusok szerint is évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, és így újra "hasznát vegye" a cég.

A magyar munkavállalási korú népesség a következő húsz évben erőteljesen elöregszik. Az idősebb munkavállalóknak szükséges több regenerálódási időt biztosítani, ami eddig így is volt, ezért érthetetlen, hogy a csökkentését tervezik - vélekedett a szakértő. Ha még többet dolgoznak majd a munkaerőpiacon bent lévők, ez kiszorító hatású a kint lévőkkel szemben, tehát pont fordítva hat, mint azt a kormány gondolja.

Nem ért egyet az alapszabadság csökkentésének tervével Berekalli Attila munkavállaló sem. A válság miatt nagyon sok helyen ésszerűsítették a termelést, költséghatékony megoldásokat vezettek be, ami érthető módon azzal járt együtt, hogy a nyolcórás munkaidő alatt nincs lehetőség lazításra. Azt olvasta valahol, hogy Magyarországon igen magas az egy dolgozóra jutó, ténylegesen ledolgozott évi munkaórák száma, a második helyen állunk az OECD-országok sorában.

Szerencsére, ahol ő dolgozik, a munkakörülmények ugyanolyanok, mint a német anyavállalatnál, nem lehet semmilyen panaszuk. Ugyanakkor nagyon sok olyan hazai munkahely van, ahol rendkívül nehezek a körülmények, meg sem közelítik az uniós elvárásokat. Szerinte mindezt figyelembe kellene venni akkor, amikor a szabadság mértékéről zajlik a vita.

Berekalli Attila több mint harminc  év munkaviszonnyal a háta mögött azt is érzi, a szervezet megköveteli a regenerálódást. Fáradt emberrel nem lehet hatékony munkát végeztetni, igenis szüksége van mindenkinek a megfelelő pihenésre.

A Széll Kálmán-terv bürokráciacsökkentő  programjának  részeként többek között a bérpótlék csökkentését,  valamint a végkielégítések és a felmondási idő megvágását is tervezik, ami ellen szintén tiltakoznak a szakszervezetek.

Szakszervezeti tiltakozás

Természetesen nem értünk egyet a szabadság mértékének csökkentésével - jelentette ki Mürkl Mónika, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Veszprém és Fejér megyei titkára.

A Munka törvénykönyve szerint jelenleg minél hosszabb valakinek a munkaviszonya, annál több szabadság jár ugyan, de ezt 30 napban maximálták. A nyugdíjkorhatár  emelkedik, az emberek egyre tovább kénytelenek dolgozni, az idősebb munkavállalók pedig nehezebben regenerálódnak, ezért semmi esetre sem tenne jót a szabadságok lerövidítése - érvel Mürkl Mónika.

Hozzáfűzte, sajnálatosnak tartja, hogy nincs előzetes érdekegyeztetés, a hátuk mögött döntenek; nincs társadalmi párbeszéd sem, helyette egyéni képviselői indítványok vannak, ami elfogadhatatlan. Az Orszá- gos Érdekegyeztető Tanácsot még csak formálisan sem hívják össze, ami nem demokratikus. Sáling József  KASZ-elnök ugyancsak elfogadhatatlannak tartaná a szabadság megkurtítását. Négy hét pihenés mindenkinek jár. Ha ennek ellenére mégis csökkenne a szabadságok ideje, akkor a tüntetést sem zárta ki. A demonstrációt támogatásáról biztosította Mürkl Mónika is.

Szerintem a szabadsággal valahogy úgy vagyunk, mint a fizetéssel: soha nem elég. Magam is tapasztaltam, egy fiatalnak éppen úgy szüksége van a minél több szabadságra, mint az idősebbeknek, csak az életkori sajátosságok miatt éppen más-más indokkal. Egy, a nagybetűs életét kezdő ifjúnak főleg az új családja miatt. Össze kell csiszolódnia párjával, ami a dolgos, hajtós hétköznapokon kevésbé hatékony folyamat, mint a pihenés ideje alatt. Aztán kisgyermek mellett még inkább kell a  szabadság. Gyakorló szülőként tudom, milyen gond a gyermek nyári felügyeletének megoldása. Az óvodák, bölcsődék hat hétre bezárnak, s megy a futkosás, hova tegyék a porontyot. A szülők felváltva veszik ki a szabadnapjaikat, s jó eset, ha egy hetet együtt tölthet a család. Mi lesz velük, ha csökken a szabadságos napok száma? Ez a családbarát intézkedés? Az idősebb korosztály nagyobb szabadságigénye értelemszerű: a munkában elfáradva egyre több szükség van a regenerálódásra, a pihenést pedig értelemszerűen szabadság alatt lehet "teljesíteni". Egyébként pedig munkavállalóként is úgy gondolom,  a mai helyzetet nem szabadna szűkíteni: ennyi nekünk is jár! Legalább ennyi...