Funkciót kap a kráter

A beruházás részleteiről lakossági fórumon számolt be az érdeklődőknek a várpalotai önkormányzat és a beruházó, valamint az előzetes hatástanulmányt készítő cég képviselője. Várpalota a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagjaként némi hátrányban van az uniós forrásból épült hulladékkezelő rendszer átadása előtt álló észak-balatoni kistérséghez képest.

- Mivel a társulásunk ilyen jellegű projektje csupán a tervezési szakaszban van, költséghatékony megoldást kell találnunk az elkövetkező időszakra. A várpalotai lerakó bezárását követőn előbb Siófokra, majd az utóbbi fél évben Székesfehérvárra vittük a városban termelődött hulladékot, ami jelentős többletköltséggel járt  - foglalta össze a beruházás előzményeit Katona Csaba alpolgármester.

Dr. Kovács Árpád László, az előzetes hatástanulmányt készítő cég ügyvezető igazgatója részletes, szakmai mélységeket érintő előadásában hangsúlyozta, a projekt alapvető célja egy szigetelt, azaz a környezetvédelmi előírásokat maximálisan betartó szilárd települési hulladéklerakó létrehozása a cél az inotai hőerőmű kettes zagykazettájában.

A szakember által csak kráterként emlegetett, mintegy 25-30 méter magas töltéssel körbevett meddőhányóba egymillió köbméternél is több hulladék fér el, az előzetes tervek szerint  évente 100 ezer tonnát helyezhetnénk itt el a kistérségi települések. Miután a Bakonyi Erőmű Zrt. tulajdonában lévő zagykazetta megtelik, két méternyi termőtalajjal borítják be, s növényzetet is telepítenek majd. 

A hőerőműtől és a 8-as főúttól délre található zagykazetták (az egyes számú rekultivációja már 80 százalékban megvalósult) eredetileg az inotai gyárban keletkezett salak-pernye tárolására épültek. Kovács Kálmán, a beruházó Partner Depónia Kft. képviselője a szerdai fórumon elmondta,   a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott engedély értelmében megfelelő kezelés után kerülne a hulladék a kráterbe, amely mellé a  kiszolgáló infrastruktúrát is kiépítik majd.