Büntetőeljárási törvény - Fidesz: meghallgattuk a véleményeket, módosul a javaslat

A tervezett 48-ról 24 órára csökkenhet a védővel való fogvatartotti érintkezés korlátozásának időtartama - közölte a Fidesz frakcióvezetője pénteken az MTI-nek adott nyilatkozatában. Lázár János azt mondta: a kiemelt jelentőségű ügyekben fontos, hogy a nyomozati szakasz legelején a védővel való érintkezést korlátozni lehessen az igazság felderítése érdekében. Hozzátette, a nemzetközi normák szerint szeretnék a kérdést szabályozni, ahogyan például Franciaországban és Belgiumban ez működik. Elmondta ugyanakkor, hogy nyitottak az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokra, és változtatni fognak az indítványon: nem 48, hanem 24 óra lesz a védővel való érintkezés korlátozásának időtartama, "de korlátozható lesz a bűncselekmény felderítése, a nyomozás sikeressége és az állam büntetőigényének érvényesítése érdekében".
   
Hasonlóan nyilatkozott az előterjesztő alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke. Cser-Palkovics András elmondta: a Fidesz "meghallgatta és meghallotta" a büntetőeljárási törvény tervezett módosításával kapcsolatos szakmai véleményeket, és több ponton változtat az eredeti javaslaton. Hangsúlyozta, hogy kiemelt ügyekben az őrizet első 24 órájában lenne megtiltható a terhelt és a védő érintkezése, a konkrét ügy egyedi körülményei alapján, az ügyész rendeletére. A főszabály azonban továbbra is az - a kiemelt jelentőségű ügyekben is -, hogy a védő találkozhat és beszélhet a védencével - mondta Cser-Palkovics András.
   
A gyanúsítotti kihallgatást érintő - a strasbourgi bíróság döntését alapul vevő - kormánypárti módosítási javaslatról kifejtette: ha az őrizet első 24 órájában történik meg a kihallgatás, és az ügyész az ügy körülményei alapján megtiltotta a terhelt és a védő érintkezését, a védő a gyanúsított kihallgatásán sem lehet jelen.
   
A kereszténydemokrata Rubovszky György ugyanakkor azt kezdeményezi: hagyják el a javaslatból azt a passzust, amely lehetővé tenné, hogy kiemelt ügyek gyanúsítottja az első 48 órában ne találkozzon az ügyvédjével, és ez idő alatt akár ki is hallgassák. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a frakció később foglal állást, de képviselőjük döntését tiszteletben tartják.
   
A kereszténydemokrata politikuséval megegyező tartalmú módosító javaslatot adott be mindhárom ellenzéki párt, így az MSZP, a Jobbik és az LMP sem tenné lehetővé a védő nélküli kihallgatást, és azt, hogy az őrizet kezdetén megtiltsák a gyanúsítottak és védőjük találkozását.
   
A szocialista Bárándy Gergely közleményében a fideszes módosító javaslatot úgy kommentálta: egyszerű gondolkozásra vall, ha valaki azt állítja, alkotmányossá válik a javaslat attól, hogy megfelezik azt az időt, amikor a védő nem találkozhat a fogvatartott gyanúsítottal. (A szocialista politikus korábban úgy nyilatkozott: a bizottsági indítvány a hatályos alkotmánnyal és a január elsején hatályba lépő alaptörvénnyel is ellentétes, mivel azok egyaránt rögzítik, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog. A fideszes Cser-Palkovics András erre úgy reagált: sem a jelenlegi, sem az új alaptörvény nem mondja ki, hogy az eljárási szakaszok alatt minden cselekménynél kötelező a védői jelenlét, "a védelemhez való jog pedig nem azonos a védővel való érintkezéssel".)
   
Rubovszky György, Bárándy Gergely, valamint az LMP-s Schiffer András és Dorosz Dávid ugyancsak egybehangzóan törölné a törvényjavaslatból azt, hogy kiemelt jelentőségű ügyben a tanúk vallomása poligráf alkalmazásával is vizsgálható. A KDNP-s politikus szerint teljesen indokolatlan a tanúvallomás vizsgálatakor ennek a szigorú módszernek a bevezetése, míg az MSZP képviselője indoklásában azt írta: a törvényjavaslat ezzel a tanú jogait korlátozza annak ellenére, hogy a poligráfos eljárás hitelességét több tekintélyes szakember is megkérdőjelezi. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője indoklásképpen kifejtette: a személyi szabadsághoz való jog aránytalan korlátozását jelenti a tanúk hazugságvizsgálata. Mint írta, ez ellentétes a tisztességes eljárás követelményével, mivel azt a látszatot kelti, hogy a poligráf teljes vagy ahhoz közelítő bizonyossággal meg tudja állapítani egy tanú szavahihetőségét.
   
A Fidesz ugyanakkor azt javasolja, hogy a poligráf használatára vonatkozó passzusokban ne történjen változás.
   
Bővülhet viszont az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek köre, Cser-Palkovics András módosító javaslata ugyanis a vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazná az el nem évülő bűncselekmények esetében is, így a háborús bűntetteknél, az emberiség elleni bűncselekményeknél, az emberölés súlyosabban minősülő eseteinél, az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő eseteinél, valamint a terrorcselekményeknél.