Fejlesztő dallamok, a zeneterápia erősíti az anya és a gyermek kapcsolatát

Forsthoffer Judit a kicsikkel tíz hónapos kortól foglalkozik a zenebölcsiben. A cél az anya és a gyermek kapcsolatának erősítése, a beszédfejlődés megindítása, továb-bá a koordinációs, a szociális és a zenei készségek fejlesztése. Ehhez a zenét hívják segítségül. Egy-egy foglalkozás a dallamokra építve kezdődik, Judit egy pöttyös labdát a kisgyerekek felé gurítva köszönti őket, dalolva szólítja nevükön az apróságokat, akik - vagy a megszeppentek helyett a szülők - visszagurítják a labdát és köszöntik Judit nénit. Ez a ráhangolódást szolgálja, valamint növeli a kisgyerekek identitásérzetét - magyarázza a zeneterapeuta.

Aztán következnek a mondókák, gyerekdalok, kézbe veszik a hangszereket, felhangzanak ismert gyermekdalok. A gyerekek a szülők ölében ülnek, forgolódnak, anyához vagy apához bújnak, aztán visszatérnek a közös tevékenységbe. A dalokhoz használt hangszerek ütős hangszerek - csörgők, dobok, triangulum -, ezekhez nem szükséges előképzettség, ki-ki saját tetszése szerint szólaltatja meg, kisgyerek és szülő is rátalál a ritmusra. Az énekek ünnepkörhöz, évszakhoz kötöttek, de belekerül a repertoárba a szülők egyedi kívánsága alapján például Vuk dala is. Forsthoffer Judit arra törekszik, hogy minél többféle ének, mondóka legyen, azért, ha a gyerekek, szülők látnak a mindennapokban például egy csigát, egy nyuszit, hozzá tudjanak kötni egy dalt, egy mondókát, egy játékot a zenebölcsiből. A foglalkozásokon elhangzottak tehát otthon is használhatók, játszhatók.

Forsthoffer Judit éppen tíz éve, 2006 februárjában tartotta az első zenebölcsis foglalkozást
Fotó: Molnár Tímea

A gyerekek fejlesztésére megfogalmazott célok mellett a szülők számára is hordoz magában előnyt a zenebölcsi, az anyukák kimozdulhatnak otthonról és felnőttek között lehetnek, megbeszélhetik az azonos korú gyerekek nevelésével járó feladatokat, problémáikat megoszthatják egymással, és megismerhetik mások megoldási módszereit. Apukák is szívesen viszik a kicsiket a zenebölcsibe, a játék láthatólag őket is elvarázsolja, és saját gyerekkoruk dalait, mondókáit felidézve újra megélik a bennük rejlő gyereket, ami terhelt világunkban felszabadult pillanatokat eredményez.

Forsthoffer Judit éppen tíz éve, 2006 februárjában kezd-te el a zenebölcsit, miután zeneterapeutaként végzett az ELTE-n. A zenebölcsi önálló kezdeményezése, Pápán kívül Takácsiban és Gyarmaton is tart csoportos foglalkozásokat, korábban pedig Keszthelyen és Balatongyörökön tette ugyanezt. Az elmúlt évtizedről beszélgetve elhangzik: nem gyógyításról, hanem a kicsik fejlesztéséről van szó, és a már felcseperedett zenebölcsisek mintegy 60-70 százaléka később zeneiskolás lett, és két tannyelvű általános iskolai osztályba jár. Ezen jelenség mögött a zenebölcsis foglalkozások fontos eleme, a ritmus áll, amely a későbbiekben például a helyesírásban, a nyelvtanulásban segíti a már iskolás korú gyerekeket.