Volt egyszer egy Gráner utcai iskola

Az 1920-as években az Újtelepen megkezdődött a parcellázás és az építkezés. A tanulók száma fokozatosan emelkedett. Az 1925-26. tanévben a beiratkozottak száma: 488, három évvel később: 621.

Suly László, az iskolaszék világi elnöke két javaslatot tett: egy kis iskola építésével a pillanatnyi igényeket kielégíteni, vagy az Újtelepen nagyobb iskola építésével hosszabb távon megoldani a gyerekek iskoláztatását. Az iskolaszék az első javaslatot támogatta.

Erre a célra a város ingyen felajánlotta a tulajdonában lévő telket, amely a Gráner udvar szomszédságában, a Kereszt utcában volt. Az iskolaszék köszönettel fogadta a nagyvonalú ajánlatot.

A tervek elkészítésére Linczmayer György építészt és Bokrossy Jenő városi műszaki tanácsost bízták meg. A kivitelezési munkákra három ajánlat érkezett. Az iskolaszék ifj. Takács János építész munkáját fogadta el azzal a kitétellelel, hogy az építkezést 1929. október 15-ig be kell fejezni.

A kivitelező a feltételt elfogadta és teljesítette. Az iskola elkészültét 18 ezer pengő államsegély és a római katolikus hitközség 12 ezer pengő hozzájárulása tette lehetővé. A tanítás időben elkezdődött. Az épületben két tanterem és tanítói lakás volt, 540 négyzetméter udvar tartozott hozzá.

A tanítói állásra kiírt pályázatot Nacsády József balatonfüredi tanító nyerte el. Ő költözött családjával a tanítói lakásba. A Szent Anna iskolából Czinger Antal tanítót helyezték még ide.

Az iskola felszentelése 1930. november 4-én történt. Jelen voltak többek között: dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán, Horváth Lajos alispán, dr. Berky Miklós polgármester, dr. Lukcsics József egyházmegyei főtanfelügyelő, Szokolszky Rezső királyi tanfelügyelő, Suly László, az iskolaszék világi elnöke.

Dr. Rott Nándor megyés püspököt Hencsey Miklós első osztályos tanuló köszöntötte. A nagyobb fiúk énekkarát Bálint Péter tanító dirigálta. 1930 Szent Imre éve volt, ezért az iskolát róla nevezték el: Szent Imre Római Katolikus Elemi Fiúiskola.
Az épület hamarosan kicsinek bizonyult. 1936-ban tervezték, hogy a városnak óvoda céljára eladják. A befolyt összegből nagyobb iskolát építenek. A terv nem valósult meg.

1945-ben megjelent az általános iskolákról szóló rendelet. Azt 194647. tanév elején megalakult a kegyesrendi általános iskola a Gráner udvari 14. osztályokból és a gimnáziumról leváló 12. osztályokból. Ez utóbbiakból szerveződött az 5. és a 6. osztály. Az igazgató dr. Nyers Lajos piarista szerzetes, gimnáziumi tanár lett.

1948-ban államosították az iskolákat. A Gráner udvari részt az 1. sz. fiúiskolához csatolták. A háború okozta károk ekkor még jól láthatók voltak. A tetőzet és a padozat kijavítására segélyt kértek a minisztériumtól. A két tanteremben folyamatosan volt tanítás. A szolgálati lakást 1949-ben rommá nyilvánították.

A polgármester elrendelte a bontását. Ezt azonban nem hajtották végre. 1953-ban megtörtént az épület teljes felújítása. Itt lakott Ihász Ernő szegődményes takarító.
1957-től öt tanéven keresztül a 2. sz. leányiskola tanulói jártak ide, azután a 2. sz. fiúiskola használta, végül újra az 1. sz. fiúiskoláé lett. 1980-ban a Veszprémi Ingatlankezelő Vállalat a Győriterv veszprémi irodájától megrendelte az épület tervdokumentációját.

Megállapították, hogy az épület állaga jó, a szigetelése nem megfelelő, padlója tönkrement, a födém teherbírása megvizsgálandó. A javaslat szerint üzlet céljára megfelelő.

A terveket Selyem Anikó építész készítette. Az északi homlokzaton lévő vöröskő tagozatokat gondosan kibontották, és a felújított épület nyugati beton támfalába beépítették. Felirata a múltra emlékeztet: Elemi Iskola.

1984. szeptember 6-án nyílt meg itt a Pápai Húsipari Vállalat húsboltja. Az üzlet 1997-ig működött, utána alkalmi árusítás folyt benne. 2001 februárjától a Kereskedelmi és Hitelbanknak ad otthont.