Etika és erkölcs Heller Ágnestől

Sokan kíváncsiak voltak a Széchenyi-díjas filozófus előadására, aki etikáról és erkölcsről, a jó és a rossz viszonyáról, s az ezt meghatározó társadalmi környezetről beszélt a megjelenteknek a maga közvetlen módján. Heller Ágnest ugyanis élmény hallgatni mindenkinek, ezt Deák Istvánné, a házigazda iskola igazgatója is hangsúlyozta köszöntőjében.

- Az etika alapkérdése, hogy mi a jó és mi a rossz. A gyakorlatban a jó mindig az, ami megfelel a társadalom szokásrendszerének. Ez azonban nem feltétlenül egyezik az etikai megítéléssel - mondta el a filozófus, aki szerint a mai szégyenkultúra lényege, hogy a társadalom többi tagja határozza meg, hogy mi számít jónak és rossznak. Ha rosszat teszünk szégyellnünk kell magunkat, jelentette ki.

A társadalom határozza meg, hogy mi a jó és a rossz, hangsúlyozta Heller Ágnes filozófus (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Heller Ágnes ugyanakkor rámutatott, hogy a modern társadalmakban ezzel párhuzamosan kialakul az úgynevezett lelkiismeret-kultúra, amelynek lényege, hogy kétségbe vonja a normákat, s az adott egyén maga határozza meg, hogy szerinte mi a jó és a rossz.

- Mindez a lelkiismeretre épül. Jézus története is tele van azzal, hogy a jó érdekében felborítja a fennálló normákat - tette hozzá az előadó, aki zárásként elmondta, a mindennapi életben sokan szembesülhetnek a problémával, hogy a lelkiismeretüknek feleljenek meg vagy az velük szemben támasztott követelményeknek tegyenek eleget.

Heller Ágnest követően Székely Zoltán pedagógus-politológus beszélt a politika és az etika viszonyáról, Hargitay Rita pedagógus Etika a drámapedagógiában címmel tartott interaktív előadást, Kész Zoltán, a Szabad Piac Alapítvány elnöke pedig az erkölcsös kapitalizmusról beszélt a várpalotai magániskola és a Varpalotablog által szervezett konferencián.