A társasházakban zajlik az élet

Érdekes helyzetekkel, esetekkel találkoznak a közös képviselők, társasházkezelők. Ezekről beszélgettünk Lékó Sándorral, a Társasházak Veszprémi Egyesülete alelnökével. Elmondta, egy időben mindennapos volt, hogy a közös helyiségnek számító (folyosó, lépcsőház) nagyobb teret az oda nyíló ajtók tulajdonosai – ha nem átjáróról van szó – megpróbálták hasznosítani, lekeríteni.  Erre ugyan közgyűlési határozat szükséges, de a lakók sokszor előbb cselekedtek. Ezt a feszültséget a közös képviselőnek kell feloldani, akár így (az ajtó eltávolításával), akár úgy (fennmaradásával).

Lékó Sándor, a Társasházak Veszprémi Egyesülete alelnöke.

Vannak olyan közös képviselők, akik a társasházi közgyűlések alacsony részvételét arra használják fel, hogy a jelen lévő pár embert meggyőzzék, milyen döntést hozzanak. Ez persze később szemet szúr a többségnek, bár nem mentek el a közgyűlésre. A vége az, hogy egymásnak esnek az emberek. Ilyen, amikor a közös képviselő eléri, szigeteljék le a házat. Mivel kevés a pénz, az egészet nem tudják, ezért az az oldal legyen – akár a déli – ahol ő lakik. Ezáltal a lakása felértékelődik, és van rá példa, hogy később el is adta...

Az egyesületnél hallanak olyan társasházkezelőkről, közös képviselőkről, akik rendkívüli módon elhanyagolják munkájukat. Ezek a panaszok eljutnak hozzájuk is, de bizonyítékot nehéz szerezni. Teszik, amit ilyenkor lehet. Tanácsokat adnak, miként lehet az olyan képviselőt leváltani, aki elveszítette a lakóközösség bizalmát. A rendkívüli közgyűlés összehívását a lakók tíz százaléka kérheti, a napirend pontos megjelölésével. Ha ezt a közös képviselő nem akarja összehívni - mert maga ellen nem mindig hajlandó ezt megtenni -, akkor a számvizsgáló bizottság, vagy akár maguk a lakók is tovább vihetik a dolgot.

Lékó Sándor szerint gyakori hogy a közös helyiségnek számító teret az oda nyíló ajtók tulajdonosai megpróbálják lekeríteni. Még nagyobb baj, amikor a ház összes lakóját kollektíven büntetik egy család tartozása miatt.

Fotó: Nagy Lajos

Jelezte, elvileg a számvizsgáló bizottságnak kellene ellenőriznie a közös képviselő tevékenységét, de ezt sok helyen nem veszik komolyan. Pedig nem árt erre figyelni, nehogy visszaüssön a dolog. A társasház belső életét tekintve az a legfontosabb, hogy a lakók tulajdonosok, éljenek a jogaikkal, mert a társasházban mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik.

A lakóknak nagy problémát okoz a szemét. Azt tapasztalják, hogy a családi házas övezetből, a garázssorról a ház szemetes konténerébe dobálják a hulladékot. Ennek szinte lehetetlen útját állni. Példaként felhozta: az egyik lakó jelezte neki, hogy idegenek pakoltak a kukába, felírta a kocsi rendszámát és az időpontot is. Lékó Sándor a rendőrségnek bejelentette az esetet, ők a szolgáltatóhoz fordultak, aki visszadobta a labdát. Úgy tűnik, e téren nincs mit tenni. Erre az sem hoz megoldást, ha körbezárják a konténereket, mert már ma is van olyan kuka, amelyet lakattal zárnak. Az idegen a szemetet simán leteszi akár a gyűjtő mellé is.

Azt is látják, hogy az éj leple alatt bárki, bármit, bármikor kiszórhat. És hát ki is szórja. Napi esemény egy WC csésze, egy konyhaszekrény, egy mosogató megjelenése a ház mellett. Ettől sokan vérszemet kapnak, s nem kell hozzá 24 óra, több köbméter lom gyűlik össze. Mivel igazából nincs szankcionális része a dolognak, ezt simán megteszik.

A kézből kézbe lomtalanítással is van bajuk. Nem kellemes, ha az ember úgy tud megszabadulni valamitől, hogy lerakja, és meg kell várnia, míg jönnek érte. Mintha semmi dolga nem lenne, csak ott dekkolni a kupac mellett.

Azt tapasztalta, hogy amíg a kisebb házakban a szerényebb viszonyok között élő idősebb emberek is megpróbálnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, a nagyobb társasházakban élőknek akár a tíz százaléka – vagy több - nem fizet. De olyan is van, aki egyszerűen képtelen erre. A lakók naponta megállítják, csökkent-e már a kintlévőség? Próbál olyan választ adni, ami nem fáj nagyon A végrehajtás nehézkesen megy, a kilakoltatásokat moratóriumok akadályozzák. Kevés a remény arra, hogy a házak az elmaradt közös költséget viszontlássák. Szinte kizárólag drákói intézkedések nyomán lehet a kintlévőséget csökkenteni. Ilyen például a más városban bevált mobilos lifthasználat, amit Veszprémben is meghonosítanak. (A liftet csak az használhatja, aki kap egy kódot, kódot pedig csak az kap, akinek nincs közös költség hátraléka. A szerk.)

Elmesélte, az egyik társasház él egy közel 60 éves, leszázalékolt ember, aki rokkant járadékként nem egészen 30 ezer forintot kap. A tartozása kettőmillió forint. A Nemzeti Eszközkezelő megvette a lakását, így a bankhitelétől megszabadult. Ugyanakkor a rezsit, a közös költséget továbbra is neki kellene fizetni, amire képtelen, így a társasház továbbra is fut a pénze után.

Egy másik helyen odaköltözése óta nem fizet közös költséget a család, már nekik is milliós tartozásuk van. A ház bekeményített, egy szűkítőt szereltettek a vízvezetékbe. Erre mi történt? A férfi bement a WC-be, megszédült, s olyan szerencsétlen módon esett el, hogy a szűkítőt a vízórával együtt letépte, s az egész beleesett a közművezetékes aknába Ezek után még radikálisabb megoldáshoz folyamodtak, a lakást a napokban teljesen kizárják a vízszolgáltatásból, a lakó pedig a földszinten meghatározott időközönként, térítés ellenében kaphat vizet.

Az egyik házban él egy nagycsaládos pár, ők szintén nem fizetnek semmit. Azt a pofátlanságot is megengedték maguknak, hogy az egyik szobájukat kiadták. Az albérlővel a rezsijük is több lett, de még így sem fizettek. A ház tehetetlen, a három gyerek miatt senki nem tudja kilakoltatni őket. A jogszabály most is a többséget bünteti a renitenssel szemben.