Fánk nélkül nincs farsang

A farsanghoz a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Nálunk ennek a vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz a húsvét előtti böjtig tartó időszaknak a jellegzetes édesség a fánk. A közös sütést és kóstolást első alkalommal hirdették meg, de tervezik a folytatását, kibővítve egyéb gasztronómiai összejövetelekkel. A cél az is volt, hogy kimozdítsák az idős embereket, megismertessék őket a klub lehetőségeivel, szolgáltatásaival, mondta el Nagyné Fáró Katalin, a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője. Ezen túl recepteket cseréltek, megbeszélték, ki hogy készíti, süti a tésztát, és néhányan a formázásban, szaggatásban, sütésben is segítettek.

Brevics Lászlónénak a fánksütésben Hack Károlyné is segített (Fotó: Müller Anikó Hanga)

Brevics Lászlóné irányításával készült túrós, szalagos, forgács- és rózsafánk, az idősek nappali ellátásában dolgozó munkatársak teát főztek. Az ínyenségek mellé bicskelekvárt kínáltak, melyet a fogyatékos betegek nappali intézményének ellátottjai főztek. Brevicsné Anci elmondta, ahhoz, hogy a fánk, rajta a szalag is tökéletes legyen, kell némi rutin és néhány fortély. Az egyik titok a jó minőségű alapanyag használatában rejlik. Fontos az összetevők pontos adagolása, azok melegen tartása, majd a kidolgozás, a kelesztés, mindezt türelmesen végezve. A fánkot bő olajban, lassan kell sütni, a fordításig fedővel letakarva, addig, míg színe aranybarna nem lesz. Kevés rumot azért kíván a tészta, hogy sütéskor ne szívja tele magát olajjal. A szervezők tervezik már a következő összejöveteleket, a Ki mit tud?-délutánt, majd a pogácsasütés rejtelmeit körüljáró összejövetelt.