Nincs okuk aggódni a Veszprém megyei állattartóknak a sertéspestis miatt

Összefogást szorgalmaznak

Miután hétfőn újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében, s így április 21. óta már összesen öt tetemnél mutattak ki afrikai sertéspestist (ASP), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) keddi közleményében ágazati összefogást szorgalmaz annak érdekében, hogy az ASP ne jelenjen meg a házisertés-állományokban, illetve minél kisebb kár érje az ágazatot a vírus esetleges terjedése esetén.

Nem élelmiszer-biztonsági problémáról van szó

A NAK Állattenyésztési és Beszállítóipari Osztály Sertéságazati Alosztályának keddi ülésén a meghatározó hazai sertéstenyésztők részvételével tekintették át a kialakult helyzetet. Kiemelték, a kórokozó hazai felbukkanása állategészségügyi és nem élelmiszer-biztonsági probléma.

Az emberre egyébként is veszélytelen vírust csak vaddisznókban mutatták ki, a házi sertésekben nem jelent meg.

A legfontosabb feladat az, hogy ez a jövőben is így maradjon, ezért lényeges, hogy a sertéstartók – a saját érdekükben – maradéktalanul betartsák az állategészségügyi és járványvédelmi előírásokat.

Előzmény, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az ASP április 21-i megállapítása után kijelölte a fertőzött területet Heves megye M3-as autópályától északra eső területén, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bizonyos települései megfigyelési körzetnek minősülnek. Megtiltotta továbbá a társas vadászatot, és az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte, így fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki.

Az állatállományok védelme a legfontosabb

Bognár Lajos, a Nébih országos főállatorvosa az M1 tévécsatorna hétfői műsorában is azt hangsúlyozta, hogy jelenleg az állatállományok védelme a legfontosabb, mivel a vírusra nincs védőoltás, sem gyógykezelés. A Nébih minden kilőtt vaddisznót megvizsgál, ezzel próbálva megakadályozni a vírus terjedését. Az adott területen nyilvántartásba veszik, és szigorúan ellenőrzik a házi sertéseket, az eddigiekben nem találtak a betegségre utaló tüneteket (láz, bőrvérzés, elkékült fülek, hasmenés). Az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha – felelőtlen emberi magatartással – a fertőzött területről élelmiszer-hulladék kerül a házi sertések közelébe. Az ASP egy nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszer hulladékokban hónapokig fertőzőképes lehet.

A Veszprém megyei állattartóknak sincs okuk jelenleg aggódni

A Nébih megkeresésünkre megerősítette, hogy a vásárlóknak lakóhelyüktől függetlenül nincs okuk az aggodalomra.

A húsok és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.

A Veszprém megyei állattartóknak sincs okuk jelenleg aggódni, amennyiben betartják az alapvető járványvédelmi, higiéniai szabályokat.

Fontos, hogy ne terjesszék a fertőzést

Mint megtudtuk, a vaddisznó családi közösségekben, kondában él, a kialakított 3-5 kilométeres körzetű territóriumán, melyet egy idősebb koca vezet. Ragaszkodik élőhelyéhez, ezt jellemzően csak külső hatásra hagyja el. A kanok magányosan élnek, csak a szaporodási időszak kezdetekor keresik fel a kondát. Ilyenkor 8-10 konda territóriumát is bejárhatják, vagyis nagyobb területet járnak be, mint a kondák. Mivel nem zárható ki a lehetőség, hogy egy vaddisznó messzebb vándoroljon természetes élőhelyétől, ezért az elrendelt intézkedések, köztük a vadászat tiltása, korlátozása is arra irányulnak, hogy a fertőzött területen élő vaddisznók elvándorlása a lehető legkisebb mértékű legyen. Az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai szerint a vadállományban az ASP fertőzés 50 kilométert terjedt évente keletről észak felé.

A betegség akár tárgyakkal vagy fertőzött húskészítményekkel is messzire elhurcolható, ezért is szigorúan tilos élelmiszer-hulladékkal, közismert néven moslékkal sertéseket takarmányozni.

Szintén emiatt tilos az úgynevezett harmadik országokból (például Ukrajnából is) húst és húskészítményt behozni, még akár magán célú fogyasztásra is.

A határállomásokat is felügyelik

Az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatos, de ez nem nyújt teljes garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlen az ASP megelőzésében. Sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy e téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon, és a járványügyi nyomozás jelenlegi információi szerint a Heves megyei vaddisznó-megbetegedéseket is ilyen illegálisan behozott, felelőtlenül eldobott élelmiszer okozhatta – tájékoztatott a Nébih.

Több ország sem kér a magyar sertéshúsból

A vírus miatt Ausztrália, Dél-Afrika, Dél-Korea, Fehéroroszország, Japán, Kína, Oroszország, Szerbia, Szingapúr, Tajvan, és Ukrajna Magyarország egész területéről, Kanada és Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

A NAK közleményében olvasható, hogy ezen országokba az elmúlt években megközelítőleg 40 ezer tonna, jellemzően magasabb árfekvésű terméket szállítottunk, amely a teljes hazai sertéshúskivitel 30 százaléka. Ennél jóval súlyosabb piaci zavart okozna a kórokozó megjelenése valamely nagy kibocsátással rendelkező európai országban, ez pedig a szakértők szerint szinte elkerülhetetlen. A vírus esetleges ottani felbukkanása miatt – a bevezetendő importkorlátozások következtében – vélhetően beszakadnának az európai felvásárlási árak, és olcsó sertéshús árasztaná el a közép-kelet-európai piacokat. A hazai árakat is mozgató német felvásárlási árak az év ezen szakaszában megszokott emelkedéssel szemben már egyébként is lassú csökkenést mutatnak.

Nagy a kiskereskedelem felelőssége

A NAK a kiskereskedelmi láncokkal is asztalhoz ült, a hétfői megbeszélésén valamennyi áruházlánc képviseltette magát és tájékoztatást kapott az ASP megjelenése miatt kialakult helyzetről. Elhangzott, hogy a kiskereskedelemnek is fontos szerepe lehet az esetleges piaci zavarok kezelésében, és nagy a felelősségük abban, hogy milyen mértékű nehézségekre kell számítaniuk a sertéstenyésztőknek és a feldolgozóknak.

A Nébih honlapján további részletes információk találhatók a betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről.