Orbán György: kiemelt cél a büntetőeljárások gyorsítása

Orbán György, főügyész úr, ön korábban évértékelőjében kiemelte a magas váderedményességet, az időszerű ügyintézést, a változó jogszabályi környezetnek történő megfelelést. Így történt az elmúlt esztendőben is?

A váderedményesség – amely a bíróság váddal kapcsolatos álláspontját tükrözi – az utóbbi öt évben kiegyensúlyozottan magas, az elmúlt esztendőben pedig a legkiemelkedőbb értéket elérve 98,4 százalékos volt. Ez magasabb az országos átlagnál. A nyomozó hatóságoktól vádemelési javaslattal érkezett ügyek elintézésének időszerűsége is nagyon kedvezően alakult. A több mint háromezer ügy mindegyikében harminc napon belül került sor az érdemi ügyészi döntés meghozatalára, ami az utóbbi éveket tekintve – bár az ügyintézési határidők célkitűzéseinknek megfelelően folyamatosan javultak – példa nélküli. Mindezt a továbbra is gyakran változó jogszabályi környezetben sikerült elérnünk, ami növeli teljesítményünk értékét.

Információm szerint a büntetőügyek intézésénél gyorsító intézkedéseket alkalmaztak. Miket, és azok milyen tendenciát mutattak?

2017-ben a korábbi évekhez viszonyítottan is különösen eredményes volt az ügyek gyorsítását célzó törekvésünk. A büntetőeljárási törvényben eljárást gyorsító intézkedések – többek között – a tárgyalás mellőzése, illetve a bíróság elé állítás. A tárgyalás mellőzése során a bíróság – az ügyész indítványára vagy hivatalból – tárgyalás, így a vádlott meghallgatása és bizonyítás lefolytatása nélkül, a nyomozás adatai alapján állapít meg büntetést, illetőleg alkalmaz intézkedést.

A múlt évben az ügyészek az összes vádemelés 30,6 százalékában tárgyalás mellőzésére tettek indítványt. Az arra alkalmas ügyek gyors lezárását szolgálja a bíróság elé állítás is, amely egyszerű megítélésű, bizonyítási nehézségektől mentes ügyekben alkalmazható a terhelt beismerése vagy tettenérés esetén. Bíróság elé állításra a 2017. évben az összes vádemelés 30,5 százalékában került sor. A két jogintézmény együttes aránya így a 2013. évi 41,1 százalékról tavaly 61,1 százalékra nőtt, ami komoly előrelépés.

Milyennek látja az ügyészi szervek munkáját?

A megye ügyészi szerveinek munkáját változatlanul stabilnak, fegyelmezettnek, és kellően gyorsnak értékelem. A február végén megtartott évértékelő értekezletünkön Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes kiemelte, hogy a főügyészség 2017. évi működését a kiegyensúlyozott jogalkalmazói munka jellemezte, a kitűzött célokat sikerült elérni.

Az elmúlt év eredményeit tekintve mit emelne ki legfőképpen?

A jogbiztonság fontos mutatója az eljárások gyorsasága, ezért a legnagyobb eredménynek az előbbiekben már részletezett, az ügyek elbírálását gyorsító és egyszerűsítő eljárásmódok mind szélesebb körű alkalmazását tartom. Korábban még soha nem fordult elő ugyanis, hogy e jogintézményekkel ilyen magas – országos viszonylatban is igen figyelemreméltó – arányban éltek volna az ügyészi szervek a megyében. Persze az ügyészek törekvésén kívül ezek eredményes alkalmazásához elengedhetetlenül szükség volt a nyomozó hatóságok, illetve a bíróságok hasonló célok mentén elkötelezett együttműködésére is. A szorosan vett szakmai eredményeken túl kiemelném, hogy az elmúlt évben a megyében valamennyi ügyészi álláshely folyamatosan betöltött volt. Az utánpótlás fiatal, magasan képzett alügyészeink révén biztosított. Mindez az ügyészi pálya megtartó erejét mutatja.

Adódott olyan helyzet, feladat, mely kihívást okozott?

Amint említettem, munkánkat folyamatosan változó jogszabályi környezetben kell végeznünk. Az anyagi és a büntetés-végrehajtási jogi kodifikációt az eljárási kódexek megalkotása követte. 2018 januárjában hatályba lépett az új polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás, s alig néhány hónap múlva hatályba lép Magyarország új büntetőeljárási kódexe, ami nyilvánvalóan valamennyi jogászi hivatásrend számára komoly kihívást fog jelenteni. Január 1-től továbbá az ügyészség is köteles az ügyek elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani. Az ezen időpontot követően indult büntetőügyekben lehetővé kell tenni az eljárás résztvevői számára az elektronikus ügyintézést, valamint az eljáró szervek kapcsolattartása szintén elektronikus úton történik. Az E-ügyintézési törvény szerinti kommunikáció bevezetése komoly informatikai előkészítést igényelt. Az elmúlt évet így nyugodtan nevezhetjük a felkészülés évének is, amelyet valamennyi munkatársamnak úgy kellett megvalósítania, hogy közben az aktuális napi feladatok ellátása sem szenvedhetett hátrányt.

Miként értékeli a büntetőjogi-, illetve a közjogi szakág elmúlt évben végzett munkáját?

Ügyészségünk büntetőjogi, illetve közjogi szakágának elmúlt évi munkáját egyaránt sikeresnek ítélem. A büntetőjogi szakág már említett eredményei önmagukért beszélnek. A közjogi szakágban jelentős változást hozott, hogy 2017. március 1-től jelentősen csökkent az ügyészség civil szervezetek törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos hatásköre. Ennek következtében a szakág új kitörési pontokat keresett: növeltük a cégügyek számát, több keresetet nyújtottunk be termőföld jogellenes megszerzése, illetve a fogyasztók érdekeit sértő tisztességtelen általános szerződési feltételek kapcsán. Megemlítem továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti szakterületen egyebek között a fogvatartottak kártalanítási, és reintegrációs őrizettel összefüggő ügyei kapcsán növekedett a munkateher. A főügyészséghez e területen összességében több mint ezer új ügy érkezett, amelyeket kollégáim határidőben elintéztek.

Idénre milyen célokat jelölt meg?

Az elmúlt év jó eredményei után sem dőlhetünk elégedetten hátra, komoly feladatok várnak ránk idén is. A büntetőjogi szakág kiemelkedő feladata az új büntetőeljárási törvény elsajátítása, és felkészülés a megváltozott körülményeknek megfelelő jogalkalmazásra. Továbbra is prioritás a büntetőeljárások gyorsítása. A közjogi szakágban célunk a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, valamint cégügyekben az ügyészi eszközök még fokozottabb kihasználása. A kiegyensúlyozott jogalkalmazói munka, az elért eredmények megtartása mellett készségszintre kell fejlesztenünk az elektronikus ügyintézést.