Szent Gellért visszatért bakonybéli monostorába

A székesfehérvári püspökség ajándékának köszönhetően a felújítás alatt álló templomban Szent Gellért-ereklyét helyeztek el. A ceremóniát megelőzően a monostor, a falu vezetése meghívott vendégeikkel együtt számba vették az ezer év jelentős helyi eseményeit, a monostor felújításának, turisztikai elemekkel való bővítésének, a település megújulásának mozzanatait.

A turizmus a hazaszeretet egyik formája is

Kovács Zoltán államtitkár, országgyűlési képviselő a millenniumi fejlesztés bakonyi térségre gyakorolt turisztikai hatásairól szólt. Elmondta, a kormányzat 1,4 milliárd vissza nem térítendő támogatást nyújtott a monostor megújítására. – Fontos, hogy országunk biztonságos, sok látnivalóval, ahova nyugodtan jöhetnek a turisták. A turizmus nem csupán pénzkereseti lehetőség, de a hazaszeretet egyik formája is, ezen túl a cél, hogy a nemzetgazdaságnak egy húzóágazata is legyen. A mai nap nemcsak a helyiek, de a magyar közösség számára is ünnep, hangsúlyozta.

Beruházások a faluban

Márkus Zoltán polgármester a falu életében meghatározó szereppel bíró millenniumi események kapcsán a kiemelt beruházásokról szólt, melyek megvalósításához közel százötvenmilliós területfejlesztési kormányzati pályázati támogatást kaptak. Ismertette az év kiemelt rendezvényeit, melyeket a millennium jegyében szerveznek. Ennek nyitánya a Kincsek a „Szent Gellért sziklája” mellől című kiállítás a tájházban, az ezeréves falvak találkozója, a Szent István napi „falu születésnapja” ünnep, a Közösségünk hete rendezvénysorozat, de ezeket éves szinten több mint húsz nívós program is kiegészíti. – Ma különösen fontos keresztény mivoltunk, kultúránk hagyományaink szem előtt tartása, melynek kiemelt része szakrális és vallási emlékeink, hagyományaink megőrzése, védelme, zárta ismertetőjét.

A monostor ezer éve

Halmos Ábel, a bencés monostor perjele arról szólt, mit jelent számukra az ereklye, hogy tekint bencés közösségük a millenniumi év elé és számba vette az ezredév meghatározó történéseit. Ezer évvel ezelőtt érkezett a Bakonyerdőbe Szent Günter atya és néhány szerzetessel építkezésbe kezdett, ezt a monostor barokk termében festmény örökíti meg. Öt évvel később egy velencei származású tudós szerzetes, Szent Gellért, Imre herceg nevelését befejezve, a Borostyán-kútnál remetéskedett, a legenda szerint „paradicsomi” idillben lábai előtt hevert békében egy farkas és egy szarvasborjú. Háromszázöt évvel ezelőtt Vidlics Ferenc apát nevéhez fűződik az újkori Bakonybél alapítása, kétszázhatvannégy éve Sajghó Benedek pannonhalmi apát felépíttette a monostort és a templomot, száznyolcvannégy évvel ezelőtt Guzmics Izidor bakonybéli apát arborétumot telepített a monostor köré. 1950-ben a szerzeteseket elűzték a monostorból, negyvennyolc év kényszerű szünet után Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerzetes testvéreket küldött a bakonybéli monostor újraindítására.

Ereklye az oltár alatt

Az ünneplők imaóra keretében kísérhették végig az ereklye elhelyezését. Spányi Antal, a székesfehérvári egyházmegye püspöke meghintve szentelt vízzel a sírt, elhelyezte a leendő oltár alá, a padlóba süllyesztve Szent Gellért lábszárcsontjának egy darabját, egy lepecsételt üvegkapszulában. A szertartáson részt vett Várszegi Asztrik főapát, aki pár nappal ezelőtt köszönt le tisztségéről.