Nőnek a kiadások az egyéni vállalkozóknál, valamint a kis- és középvállalkozásoknál

A kötelező legkisebb alapbér 127 ezer 500 forintról 138 ezer forintra, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 161 ezerről 180 ezer 500 forintra nőtt.

Ezáltal a minimálbéresek nettóban 84 788 helyett 91 770 forintot kapnak, a szakmunkás minimálbér pedig az előző évi nettó 107 065 után 120 032 forintot jelent 2018-ban. A kötelező béremeléssel párhuzamosan 2018-tól 2,5 százalékkal csökkent a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, de összességében az egyéni vállalkozók, a kis- és középvállalkozások kiadásai akár számukra jelentős mértékben is nőhetnek. Az ő helyzetüket vizsgáltuk meg Galyas Bertalan pápai könyvelővel. Mint mondta, egy minimálbéres dolgozó foglalkoztatása 2018-tól havonta több mint kilencezer forinttal kerül többe a munkáltatónak, ez a szám garantált bérminimum esetén dolgozónként közel 20 ezer forintot jelent.

- Tapasztalataink szerint a pápai kis- és középvállalkozások többségének nettó árbevétele évről évre csökken, tavaly is sokan a vállalkozásuk visszaadása, szüneteltetése mellett döntöttek. A vállalkozók kiadásainak több mint 50 százalékát a bér és a bérjárulék teszi ki, a járulékok csökkentése jelentősen segítene a helyzetükön. 2018-tól a kormány lejjebb vitte a szociális hozzájárulási adót 2,5 százalékkal, ez sokat jelenthet a nagy cégeknek, de egy kisebb, néhány munkavállalót foglalkoztató vállalkozás számára csekély könnyebbséget eredményez a kiadások esetében. A minimálbér-emelkedéssel járó többletterhek az árak, a szolgáltatási díjak terén is éreztethetik majd a hatásukat – fejtette ki Galyas Bertalan.

Ugyanakkor úgy látja, az a veszély nem fenyeget, hogy a kiadások mérséklésének céljából sokak feketén dolgoznak majd a kisebb vállalkozásoknál. – A cégvezetők már nem merik megkockáztatni, hogy ne jelentsék be a dolgozóikat. Egyrészt a hatóságok sűrűn ellenőriznek és súlyos bírságokat szabhatnak ki, másrészt pedig létezik az a lehetőség, hogy az adott napra jelentik be a munkavállalót. Ez után ezer forint összegben kell járulékot fizetni, az alkalmazott pedig a minimálbérnek megfelelően visszaosztott napi bért kap. További opció lehet még a részmunkaidős foglalkoztatás is – mutatott rá Galyas Bertalan. A szakember kérdésünkre megjegyez-te, a vállalkozások adott esetben többféle adókedvezményt is igénybe vehetnek. Ezek-kel, illetve az egyes határidőkkel, szabályokkal a vállalkozók többsége nincs tisztában, ezért is érdemes könyvelőt alkalmazni.

A minimálbér-emelkedés kapcsán megkérdeztük a megye egyik nagyvállalatát. Varga László, Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója közölte: az előző évben az erdőgazdaságnál dolgozó közel 600 munkavállaló részére a bérjárulék csökkentéséből adódó megtakarítás kétszeresét építették be az alapbérbe. A kötelező minimálbér-emelés 65 munkavállalót érint, ami önmagában minimális, mintegy hétmillió forintos költségnövekedést okoz náluk éves szinten. – A minimálbér emelkedése hatással van a vállalkozói díjakra is, amiket tavaly és idén közel tíz százalékkal emeltünk, hogy az állami erdőterületek felelős kezelőjeként minőségi munkát tudjunk végezni. Az állami erdőgazdaságok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a vidéken élő emberek számára munkalehetőséget és versenyképes keresetet tudjanak biztosítani. A minimálbér-emelés fontos lépés a munkabérek felzárkóztatásában, de ezt a hatékonyság növelésével lehet megvalósítani, hogy a cégek működése fenntartható maradhasson – tette hozzá.