Gulág-emlékművet állítottak Veszprémben

A Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke közölte: a kommunista világhatalom pontosan ugyanazt tette, amiért a legyőzött ellenséget, a hitleri Németországot nemzetközi téren elmarasztalták. Szögesdrótok mögé zárta mindazokat, akiknek lojalitásában kételkedett. Marhavagonokba toloncolta és elhurcolta a foglyokat ítélet nélkül vagy hamis ítéletekkel, koholt vádak alapján, fegyveres erővel.

- Most, a történelem távlatából van rálátásunk a  történtekre – mondta. - Kevés volt a munkára fogható hadifogoly, hát teremtettek maguknak a felszabadítók. Vitték a munkaerőt, amelynek lojalitásában kételkedtek, vittek ártatlanul több mint 800 ezer magyar embert. Halálra szánták őket. Civilek, asszonyokat, kamaszokat, gyermekeket, férfiakat, vizsgálat, bírói ítélet nélkül. Az alapvető emberi jogoktól való megfosztás, a bírósági ítélet nélküli elzárás, a társadalom koncentrációs táborrá vagy átnevelő munkatáborra alakítása nemcsak akkor bűn, amikor a nácik követik el, hanem akkor is, amikor a sztálinisták teszik mindezt. A haláltábor Sztálin Szovjetuniójában éppen úgy haláltábor, mint Auschwitzban.

A SZORAKÉSZ elnöke a megemlékezésen köszöntött három magyar  - egy nagykanizsai, egy budapesti és egy veszprémi - Gulag-túlélőt.

Porga Gyula közölte, jelenlegi ismereteink szerint mintegy 700-800 ezer magyar fogoly került szovjet kényszermunkatáborokba, közülük körülbelül 400 ezren tértek vissza. A többiek meghaltak vagy eltűntek, testük jeltelen sírba került.

- A szovjet kényszermunkatáborok egykori lakóitól évtizedekig még az emlékezés jogát is megtagadta a kommunista hatalom. Soha, sehol, senkinek nem beszélhettek a túlélők arról, hogy mi történt velük.  Soha, sehol nem ismétlődhet meg azonban az a gyalázat, hogy ártatlanul elhurcolt emberektől minden jogukat, még az emlékezés jogát is megtagadják.

Azok az emberek, akiket jogtalanul a Szovjetunióba hurcoltak, családjukat, szeretteiket és hazájukat hagyták hátra. 700-800 ezer ember vált rabszolgává egy embertelen rendszer munkatáboraiban, melynek őrei nem ismerték a kíméletet és a kegyelmet. Ne feledjük, a Gulagon elhunyt magyarok nemzetünk tagjai voltak, akik az embertelen körülmények ellenére is helytálltak, amíg tudtak, hangsúlyozta a polgármester.

Az emlékmű avatásán, ahol elhelyezték a megemlékezés koszorúit, közreműködött Szilágyi Anna versmondó, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagja és a Veszprémi Kossuth Lajos Általános iskola diákjai.